Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Szakál Aurél: Mélykúti szántalpas hombár
122 A hombárt felmérte és a rajzokat készítette: Baki Judit tiíir 3,55 2,80 nezet alaprajz és belül tapasztott, meszelt vesszőfonatos falú, keményfa szántalpakra helyezett építmény. A szántalpakat négy faoszlop köti össze. A gerendatalpakat néhány sornyi téglára fektették, hogy ne érintkezzen közvetlenül a talajjal. A tető az előoldalon két vékony oszloppal alátámasztott. Ezzel egy kis tornácot képeztek a hombár északra néző ajtaja elé. A nyeregtetőt cseréppel fedték. Az előoldali deszkaoromzat közepén egyszerű, kifelé nyíló és kulccsal zárható faajtó. A hombár belseje egyetlen nagy kitapasztott raktár. A leírt kisméretű hombár hossza 280 cm, szélessége 200 cm, magassága (a tégla sorok nélkül) 252 cm. A hombár állapota, szerkezete alapján az építés ideje 1900 körűire, a 20. század elejére tehető. A család emlékezete szerint „50 mázsás" volt az épület befogadóképessége gabonából. Régebben búzát, az 1960- as években morzsolt kukoricát tároltak benne. Zsákolva öntötték be, később mindig a legkisebb erre alkalmas erejű fiú gyermek merte ki vödörrel. A szükséges tapasztást, meszelést a gazdaasszony, Bácskai Istvánná vagy Ferenc, Gábor, Imre, István fiai közül valamelyik végezte el. A Bácskai család és a helyiek az épület megnevezésére a „hambár" szót használják. A szántalpakból következő mozgathatóság emléke megmaradt a mélykútiak között. A mélykúti származású Növök Rostás László tanár, helytörténész szerint szántalpas hombár több * 'NA ■V V.
