Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schleininger Tamás: A solti járásban letelepedett cigány családok összeírásai Mária Terézia korában
kával és fóldbérleménnyel: a másodikból megtudjuk, hogy felesége Néma Mária, hogy katolikusok, és az ember munkás. A második név Nidó (ill. Nedó) Ferenccé: „tulajdonviszonyai megegyeznek az előbbivel. Felesége Csikó Anna, 5 fiúk és 2 lányuk volt 1768-ban. (Több Nedó nevű is létezik a második összeírásban, de a rokoni kapcsolat nyomon követhetetlen) Solt Bános János mindkét felsorolásban szerepel. Elsőből kiviláglik, hogy rendelkezik kunyhóval, és területet bérel a községtől: másodikból, hogy feleségével, Zsiga Ilonával egy leánygyermeket nevelnek. Mindannyian katolikusok, a családfő kovács. Vékony János 1760-ban ugyanolyan helyzetben volt, mint az első említett: 1768- ban pedig feleségével, Lakatos Évával három fiút és két lányt nevelnek. Katolikusok, az apa kovács. Jegyzetek A témához lásd: Mészáros László: Az 1768-as cigányösszeírás és a cigány gyermekek 1780-as összeírása című tanulmányát. (Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez - Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai). In: Bács-Kiskun megye múltjából I. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai II. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1975. A szerző deklarált célja az alcímben szereplő statisztikai-demográfiai szempontok szerinti elemzés, mégpedig a mai megyehatárok között. A miénk a forrásközlés, a listák ismertetése, mégpedig készítésének időpontjában fennállt közigazgatási határok között, tehát a Solti járásban. A két szempont különbözősége dacára, hasznosnak találtuk és figyelembe vettük a tanulmány szerkesztési szempontjait (pláne, hogy hivatkozási alapunk -a levéltári forrás, mindkettőnk esetében ugyanaz). A közölt bibliográfia bősége is segítséget nyújthat a kutatónak. * Többször szerepel a felsorolásban az extraneus cigányok kifejezés (csillaggal jelöltem mindannyiszor: külsős telepesek, áttelepítettek, „kölcsön telepesek” olvasatban) amire a lektor, dr. Bárth János hívta fel a figyelmemet. Értelmezése szerint -azzal a megjegyzéssel, hogy a témával nem foglalkozott-, az extraneus cigány, a példák alapján, egy bizonyos földesúr alávetettje, de bizonyára átmenetileg, valamilyen különös ok miatt (feltételezésem szerint munkával összefüggő ok miatt Sch. T.), nem a saját földesura domíniumán, hanem egy másik földesúr területén tartózkodik, és ott írják össze. A pontos kifejezés tartalmát érdemes lenne kikutatni egy újabb dolgozat keretében. Természetesen az is előfordulhat, hogy a témát valaki már tisztázta. ** Istváninegyéhez kapcsolódik a következő megjegyzés: szintén dr. Bárth János közlése szerint, az összeíró által pusztának minősített helység, az összeírás idején már egy kis faluvá nőtte ki magát. 1770-ben még urbáriumot is kapott. Az 1760-as évek végén, 1770-es évek elején elvesztette az érsek, Grassalkovichéké lett. 79
