Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schleininger Tamás: A solti járásban letelepedett cigány családok összeírásai Mária Terézia korában
ségen belüli specifikáció (patkoló kovács, lakatos stb.), igy nem csoda hogy a felmérések összességében meghatározó lesz ez a mesterség! A második összeírás ugyanezt megismétli, azzal a különbséggel, hogy a „hegedűst” felváltja a „muzsikus” meghatározás. Az, hogy ez milyen konkrét „zeneszerszámot” jelent, nem szerepel. Az talán eléggé leegyszerűsítő értelmezése a helyzetnek, miszerint a szabadságszerető cigányság a kovácsmesterségben és a hegedülésben találta meg habitusát. Azt hiszem, hogy az összeírok a ludasok ebben a „standardizálásban”, hisz „ha már egyszer letelepedtek, akkor foglakozással is kellett rendelkezniük”, ami mi más lehetne, mint a köztudatban meghonosodott fenti két hivatás? Mondjuk ezt azért is, mert ha a cigányság körében annyira túltengett volna a két mesterség, akkor a „szakmák” telítettsége miatt megélhetési gondokkal küszködtek volna a családok. Már amennyiben nem vándoroltak, letelepedettek voltak, tehát egy helységhez kötődtek. (Ez különben egyéni vélemény, és lehet hogy nem valós!). A solti járás 1760-as összeírása ugyanolyan lapidáris, mint a pilisi, azzal a különbséggel, hogy itt az „ingatlan tulajdonokra” is kitér a felmérés. A listák három rovatból állnak, viszont a harmadik több kérdésre is választ ad. Az első a letelepedés helység nevét tartalmazza. A helységnevek száma -akárcsak a Pilisi járásban - sokkal kevesebb, mint az 1768-as összeíráskor. A második rovat a cigány nevét (család- és vezetéknevét) foglalja magában. Jelen esetben is csak a családfenntartók nevei szerepelnek, az eltartottaké, vagy együtt élőké nem. A harmadik besorolás a családfenntartók foglalkozása. Itt szerepel e mellett az ingatlantulajdon és annak „minősége” (erről később) valamint az, hogy megadóztathatók-e vagy sem? Földbérleménnyel három esetben találkozunk! Az 1760. évben a solti járás összeírásának alkalmából az összeírt helységek sora, amelyekben cigányok tartózkodnak, valamint a cigányok jegyzéke következik. (Pest Megyei Levéltár IV. 74. CC. I. 28.) Helységnév A cigány neve Tulajdon / foglalkozás Dömsöd Id. Koré János Ifj. Koré János Telegdi István van kunyhójuk, nincs foglalkozásuk Dab Kolompár János van kunyhója, „tizede nincs”, egyéb semmi Tass Kayla János a kunyhóján kívül semmi Szalkaszentm árion Kolompár Mihály Hegedűs József Látó Mihály Toldi Miklós (!) van kunyhójuk, emellett semmi Dunavecse Rácz Mihály Czigány István van kunyhójuk, egyéb semmi Apostag Bódi Péter Bódi Mihály Rácz Péter Janó Mihály kunyhóikon kívül semmilyen vagyonuk nincs 52
