Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Mészáros Ágnes: Kecskeméti cigány gyógyítók

velük, nem tudom utána, hogy mi lőtt vóna a szexszel, vagy mi, hogy lőtt vóna, akkor már lőhet, hogy boszorkány lönnék. Én elzavartam magamtul őket.

A nyári napforduló tájékán a legidősebb cigány bűbájos asszonyok összegyűltek, tüzet raktak, táncoltak, egész évre való gyógyító varázsfőzetet készítettek. A főzetbe ördögi jelleget magukon viselő állatotetemeit: földön csúszó-mászó állatokat és föld alatti életet élőket: kígyó és békatetemeket, egér, patkány, rovarmaradványokat tettek." A boszorkányok ördöggel kötött szövetségére és boszorkányszombatra is emlékeztető jelenetek Emir Kustorica cigányokról szóló filmjébe illenének: Vót olyan időszak, hogy egy évben egysző, azt nem tudom pontosan megmondani, hogy melyik hónap hányadikán, de így nyáron a legöregebb idős cigányasszonyok, akiket jósasszonynak mondtak, tudtak kártyát vetni, vagy valami, vagy bűbájosnak mondtak, köztük az öreg Róza néni is tudom, hogy ott volt, mert kilestük. 8-10 bűbájos asszony gyűlt ilyenkor össze.11 12 Oszt ezök tartottak egy holdvilágos estén, az biztos, hogy fönn volt a Hold, a hónap utolsó napjaiban löhetött. A holdvilág fönn volt, fényössen ragyogott, telihold volt. A dombos részön rakták a tüzet, biztos volt vagy 10 óra. Oszt akkó táncoltak a tűz körül, vót, akinél söprű vót, vót, akinél görbebot.

És mögfigyeltük akkó, hogy ilyen üstöt tőitek a tűzre, akkó főztek bele kígyót, békát, békabőrt, körösztúton talált elhullott állatbú, löhetött az macska vagy akármi, elhullott állat. Ezökbű főztek ilyen főzetöt, oszt akkó azt szétosztották egymás közt, oszt ilyesmiket töttek pár csöppet a babának a furdővizibe, vagy csúnya, nem gyógyuló sebekre.

Másik adatközlő is hasonlóképpen emlékezett: A babonás öregasszonyok csináltak gyógyszert, főleg állatokbú, de voltak abba füvek is. Vótak szárítva lóherék, mög más füvek, az erdőbe szödték ám. Töttek bele döglött békát, bogarakat, egereket, összekotyvasztották. Hárman, négyen együtt főzték. Amit keresetlen találtak békákat, egereket, döglött macskát, döglött patkányt összefőztek.

Főzték sokáig. Közben mormoltak valamit. Nyáron csinálták, mikor meleg volt. Kint ültek sokáig, röggelökig.

Ez az ördögi jellegű állatokból készült főzet meggyógyította a gonosz szellemek által okozott súlyos betegségeket is.

A magyar néphithez hasonlóan a cigányok is úgy tartják, hogy a még kereszteletlen gyermekre leselkedő legnagyobb veszély a megrontás és elcserélés.13 A cigány családok éppen ezért már 1 hetes korukban megkeresztelik az újszülöttet.

Az ördögök által elcserélt gyermek lelkének visszacserélése rituális tűzbe vetéssel történt:

Volt egy olyan nagylány, nagy feje volt, torzszülött volt az a lány. Oszt mindig övött, azt mindig azt mondta, hogy:- Kis bögre, nagy kanál, hogy ögyek én ebbül! - Verte a bögrét a kanállal. Arra mönt egy cigányasszony. És kérdi, hogy- Kié ez a gyerök?- A lányomé, de már így születőit. Azt mondja, hogy:- Ez nem a maguk gyeröke, ez nem a lányuké! Mondta, hogy ű mögcsinálja a

11 PÓCS Éva 1992. 69-72.

12 A Nagycsöcsü az kereskedő vót, a Munya néni, ammán a teknyövájók közül való vót. Akkó vót a Pipás Terka, az mög a drótosok közül. Vót egy, Panna néninek hívták. Öreg Panna néninek, az mög má vályogverő családbú volt. Emígy nem kommunikáltak ük, az utcán se, vagy ha valahol összetalálkoztak. De tudták egymásról, hát ük azt úgy tudták, mint a rossz erkölcsű fiúk tudják egymásrú, hogy melyik kicsoda! Valósággal a nízésük elárulta. Ük tudják, hogy hogy csinálták, de egy évben egysző biztos, hogy összegyűltek.

13 CSONKA-TAKÁCS Eszter 1999. 324.

243