Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Mészáros Ágnes: Kecskeméti cigány gyógyítók
- Drága, jó Istenkém, de szép vágyói! Segíjjél mög ingom, hogy lögyek egészségös! - oszt nézők, oszt beszélők hozzá. Kérőm, hogy adjon erőt, egészségöt, mög ami kő, möglögyön neköm. Mondták a régi öregök is, hogy oda is mén a lélek. Oda is mögy föl a lélek, mikor az embörbül kimögy. Kálmány Lajos 1887-ben összegyűjtötte a holddal kapcsolatos mitológiai nézeteket, hiedelmeket, ráolvasásokat.8 Arra a kérdésre kereste a választ, hogy istennek vagy szellemnek nézték-e a magyarok ősei a holdat. A különböző népek holdtisztelete kapcsán kitért az indiaiak képzeteire is: az indiaiak egészségadónak nevezték az ind holdistent, Somát. Kálmány Lajos végül arra a következtetésre jutott, hogy az eleinte szellemként tisztelt holdat őseink indiai hatásra megszemélyesítették, istenné tették.9 A cigányok hiedelmei közvetítőként szerepelhettek ebben a folyamatban. Nagycsöcsű Róza természetfeletti erejét felhasználta gyógyításaiban is. Kézrátétellel gyógyította meg a hasfájásban, puffadásban szenvedő gyermeket: rátötte a Róza néni ide a kézit a gyeröknek a hasára, oszt mormolt valamit, de hogy imádkozott-e vagy pörőt-e magában, nem löhetött tudni, mert mormolt, nem löhetött kivonni a hangsúlybú, hogy mit mondott. És több napon körösztü hozták oda hozzá a babát, nem olyan pici, olyan 8 hónapos vót a gyerök, és elmúlt neki ez a hasi betegsége. Csak a kézit tötte rá. Öleléssel is gyógyított, öleléssel adta át a gyenge betegnek a testében lévő erőt: Nagyon beteg vót az én anyukám, Róza néni átölelte, oszt a testiből olyan erő mönt anyuba bele, úgy érözte anyám, hogy újjászületött. Aszonta, hogy úgy átölelt, mintha a Jóisten karjaiba lőttem vóna.. Mint a fenti idézetekből kiderül a cigány gyógyító és boszorkány személye egybeesik. Természetfeletti erejük alkalmassá teszi őket arra, hogy hatalmukat jóra és rosszra egyaránt használhassák.10 A kecskeméti boszorkányok így születtek, lucaszék készítésével aktív cselekvéssel szerezték meg, vagy örökölték hatalmukat. A haldokló boszorkány söprűnyéllel adta tovább tudományát: A bátyám felesége mondta, hogy azt akarta a kis Pizsi, hogy neki adja oda a söprűt, de ű nem vitte, az anyja nem engedte. Természetfeletti erejükre vonatkozóan sok hiedelemtörténetben említették az ördöggel, Luciferrel, gonosz szellemekkel való kapcsolatukat: Az ördöggel cimboráinak, az ördög még használja is ükét, mintha férj és feleség lönne, az ilyen boszorkányokat. Mög az ördög csábítja el ükét arra, hogy boszorkányok lögyenek. A következő hiedelemtörténet funkcióját tekintve egy boszorkányságba való beavató álom: Én eccő álmodtam valami nagyot: vetöttem mindön nap a kártyát, és azt álmodtam vele, hogy ültem az asztalnál, gyütt be sok férfi, de azokat nem láttam, hogy ördögök, olyanok vótak, mintha kalapos cigányembörök lőttek vóna. Barna bőrűek voltak, fekete ruhába, fekete kalapba, oszt zenéztek, táncoltak, szórakoztak. Oszt húzgáltak éngöm az asztaltól el, hogy én is táncoljak, menjek táncba velük. Ó, hagyjatok, dehogy táncolok, nincs énneköm kedvem veletök táncolni. Na, osztón így lenézök a lábára, azt nem cipő volt a lábán, hanem lópata volt a lába! Na. Mondom, ördögök vagytok, kitakarodjatok innen! Én nem táncolok veletök! Oszt kizavartam ükét! No, ha én táncolok, szórakozok 8 KÁLMÁNY Lajos 1887. 3-20. 9 Uo. 20. 10 KRISTÓF Ildikó 1998. 94. A 17-18. századi debreceni és a Bihar vármegyei boszorkányok nagy része is kettős természetű volt, egyaránt gyógyítottak és rontottak is. 242
