Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Lepár Karolina: Horgosi magyar borbélyok
A borotválásnak megvoltak a maga szabályai. Az említett helyeken ma is háziszappant használtak a habkészítéshez, amit pamaccsal visznek fel az arcra. Előtte leterítik az illetőt fehér szalvétával.6 A hüvelykujj körmébe belevágva ellenőrzik, hogy elég éles-e a borotva. Ha nem, megélezik, azaz lehúzzák a sodrát. Élezéshez kézi fenőt vagy fenőszíjat használtak. Ezeknek egyik fele gurtnis,7 a másik bőrszíj. Mielőtt elkezdenek borotválni, fertőtlenítik a szerszámot, alkoholba mártják. Mindig a jobb fültől indulnak. Ha befejezték és lemosták az arcot, bekenik krémmel, ezek közül a NIVEA a legkedveltebb, utána következhet a púderozás, ha a kuncsaft kéri. A borotvák közül a hét csillagosat tartották a legjobbnak. Ezzel kapcsolatban a következő vicc járta: A cigány borotválta a borbélyt és húzott a borotvája. Megkérdezte a cigány:- Mesterúr, ez hétcsillagos, ugye?- Az ám, mert én hetvenhét csillagot látok! A jó borotvát arról is meg lehetett ismerni, hogy gyorsan összeszaladt rajta a lehelet. Ezekkel csak az volt a gond, hogy nehezen lehetett őket fenni, olyan kemények voltak. Ma már mindhárman gillettes borotvát használnak. A borbélyok által viselt fehér köpeny praktikus célokat szolgált, nemcsak védte a ruhát a piszkolódástól, de három osztató zsebében kéznél volt a borotva, a fésű és az olló is. Ha borotválást és hajvágást is kértek, akkor a hajvágás volt mindig az első. Hajat havonta egyszer vágtak, ehhez járt kéthetente fazonigazítás, ahol ezt elmulasztották, ott a kuncsaft elment máshoz. Nagyon oda kellett figyelni, ha véletlen belevágtak, annak híre ment az egész faluban, ha egy szálat is elfelejtettek az már rontott az üzleten. Ritka hajat csak ollóval vágtak. Kézi hajvágógépből akár tíz darabot is tartottak, ma gépet használnak helyette. A lehullott hajat kefével söpörték le a nyakról. Akinek összevissza állt a haja, annak hajvízzel formázták, hogy ki tudják fésülni. A három borbély közül egy sem borotvál halottat, irtóznak tőle. Pedig nem bánt az! Volt külön borbélyuk, de általában a sírásó borotválta őket. Most Dúsa János és a Bajtai János állnak halottborotváló hírében. Halott borotválásért többet fizettek, jelenleg 1000 dinár8 a díja. A borotvát a halott zakójának zsebébe tették, de mindenféleképpen belekerült a koporsóba. A borbélymesterséget mindig is koszkaparó munkának tartották. Hogy miért, arra legpontosabban Urbán borbély lánya, Ilonka néni adott választ: Hétközben a parasztemberek nem borotválkoztak, nem is fiirödtek. A tisztálkodás hétvégére esett, az üzlet is csak akkor ment igazán. A férfiak olyan koszosán jöttek, hogy borotválás után, az eltűnt arcszőrzet helyén pár árnyalattal világosabb volt a bőrük. Annak ellenére, hogy koszkaparónak tartották a borbélymesterséget, a borbélyokat - azokat kivéve, akik részeges hírében álltak9 - megbecsülték. Horgoson a mesterség nagy népszerűségnek örvendett, egy idő után már túlkínálat volt belőlük. Bár nem lehetett belőle meggazdagodni, csak megélni, számuk az ötvenes években elérte a harmincat. A borbélycsaládok hétközben ugyanolyan parasztmunkákat végeztek, mint mások, földet műveltek, aratni jártak, bérmunkát vállaltak, még állami helyre is elmentek dolgozni, csak hogy javítani tudjanak anyagi helyzetükön. Ennek ellenére soha sem tartoz-6 Ezekből régen egyet a kuncsaft nyaka alá terítettek az állítható fejtartóra, egyet pedig a nyaka alá, a mellkasára. 7 Recés. 8 3000 Ft. 9 BOGDÁN István 1973. 263. 180
