Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Székelyné Kőrösi Ilona: A kecskeméti cigányság identitástudata napjainkban
köztiszteletben álló asszony mondja, jelenleg a 75 éves Laczka Mariska néni, előtte a ferencrendi nővér, Örzse néni. Tálcán kenyeret és sót tesznek ki a visszajáró halottnak. A halottaktól, a halott szellemétől, sőt még a halottakkal való álmoktól is nagyon félnek.24 25 Cigányok nem vállalnak munkát a temetőben. Halottak napján azonban mind ott vannak hozzátartozóik sírjánál. A cigányság körében súlya van az eskünek és az átoknak. Átkozódnak megszokásból, és olyankor is, ha valaki nem akarja elhinni, amit mondanak. Családtagjaikra esküsznek: „Haljon meg apám..., vesse ki a föld, ha hazudok. Apám, anyám mellé kerüljek, ha nem mondok igazat. Terítsék ki a fiamat/lányomat, ha nem mondok igazat. Vakuljak meg..." stb. Átkok: „Rákod lögyön / szarvad nőjön, csavaros / de lőhet agancsos is. ... A fekete himlő lepje el a testödet! Méhrákot kapjál!” stb. Az átkot „hulljon kebeledre" szavakkal küldik vissza.23 A jóslás és a szellemidézés napjainkban reneszánszát éli. Vallásukat tekintve zömmel katolikusok, a Nagytemplomhoz és a piaristákhoz kötődnek, de vallásosságuk nem a rendszeres templomba járásban nyilvánul meg. Szeretik a Szűzanya képeit, a medálokat, pünkösdkor a szentkúti búcsúba járnak. Akad közöttük református (már a 18. századi református anyakönyvekben is találkozunk az újmagyarok említésével), és újabban sok a Jehova tanúja. TANULSÁG ÉS JAVASLAT Tisztelt Konferencia! Előadásomban a téma szerteágazó volta miatt nem törekedhettem teljességre, még a kutatandó néprajzi és történeti részfeladatok felsorolását illetően sem. Célom az volt, hogy felhívjam a figyelmet a szükebb hazánkban élő cigányság történeti múltjának és néprajzi hagyományainak megismerésére, kutatására. Mindezt pedig alapvetően két szempontból. A tudomány szempontja A hazai cigánykutatás több mint 100 évre visszatekintő hagyományaira építve az 1990 utáni esztendőket fellendülés, élénk kutatói érdeklődés és kiadói tevékenység jellemzi. A magyarországi kutatók és műhelyek mellett a külföldi néprajzkutatók és szociológusok érdeklődése is említést érdemel. Közülük talán a szakma és a cigányság körében egyaránt népszerűvé vált angol Stewart (Sztyuart Misi) végzett valódi mélyfúrást: 15 hónapra beköltözött egy magyarországi cigány közösségbe, előtte megtanult magyarul és cigányul. A Duna-Tisza közéről és Kecskemétről ebben az időszakban viszonylag kevés munka készült, kevesebb, mint amennyire ez a terep lehetőséget kínál; - s nem is kellene érte messzire utazni. A társadalom és a jövő szempontja Mint elődeink már rájöttek, hosszú távon nem hasznos bizonyos kérdéseket tabuként kezelni vagy „elmosni”. 1893 és 1971 között a mai Magyarország területére vetítve a cigányság összlétszáma ötszörösére nőtt. Mai létszámuk becsléséről különböző körökben több százezres eltérések vannak. Magyarország népessége 2,2%-a Európa népességének, a magyarországi roma lakosság 12%-a az európainak. Több publikációban napvilágot láttak már a 2050-re vonatkozó prognosztizálások. A cigányok nagy többségének 24 Vö. Wilhelm Gábor 1993., Diósi Ágnes 2002. 51-54. p. 25 Andre Bartholomey, 1992. 62-63. p. példái: „Haljanak meg a gyerekeim! Mérgezzen meg ez a cigaretta! Temessem egymásra mind az öt gyermekem! Vigyen el a Lourdes-i Madonna! ” 13
