Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
Alle: Fällt a Meassrli van oba ra (Mind: Odaföntről kés esik le, and schnaidt dr Frau Rosi s Nisli ra. Roza anyónak orrát szeli.) Angyalkát emlegetve (Engile) ez a befejező két sor egy másik mondókában is előfordul. Mégpedig nem véletlenül annak a mondókának az egyik folytatás-változatában, melyben Holle anyó három sorsistennő lánya szerepel (ld. nomák). A német Hiedelemlexikon szerint „A Rose asszony, más néven Rose mama bizonyosan nem más, mint a Holda avagy Perchta különleges tiroli megfelelője.” Tirollal a történelem folyamán megvolt a kapcsolata a hajósi nép elődeinek. A harmincéves háború idején és a háborút követő pestis nyomán elnéptelenedett a Bodeni-tótól északra fekvő terület. Ezért aztán délről, Svájcból, Vorarlbergből, Tirolból betelepítették a dél-német tájat, ahonnan majd néhány évtized múltán újból kirajzik a lakosság, és egy részük betelepíti Hajóst. A játék egy másik változatában az elöl álló játékos a Hol van Róza anyó kérdésnél pálcájával rákoppint a válaszadók fejére, végül Róza anyóéra is, majd elmondja a mondókáját. A legutolsó szó kimondásakor (Da. Itt.) Róza anyó hirtelen mozdulattal a földhöz veri a kezét. Spieler: Fällt a Meassrli van oba ra, (Játékos: schiächt dr Rosi s Nisli ra. Mo ischt des Nisli? D Katz hat ’s gfreassa. Mo ischt dia Katz? En Boda nei gschlupft. Mo ischt dea Boda? Rozi: Da. (M.F.) Rozi: A NORNÁK Holle anyó családjában maradunk akkor is, mikor három sorsistennő lányáról, a nornákról beszélünk. A noma szó az északi germán mitológiában honos elnevezés. Egy német bölcsesség ezt mondja: A sors ellen, a nomák ítélete ellen nincs apelláta. Gegen das Schicksal, gegen den Nornenspruch kommt keiner an. Hagel szerint „a sorsistennő [Holle anyó] a mondában széthasadt nomákká, a három életszakasznak, a születésnek, az életnek és a halálnak megfelelően. Ok jelennek meg a három szűz alakjában, akikről a gyermekdal szól.”43 A három párkaszerű lény az élet fonalát szövögeti az élet három szakaszának megfelelően a születéstől a halálig. A hajósi mondóka ugyan nem istennőkről, nem is szüzekről beszél, hanem három játékbabáról (Dock), de tevékenységük megegyezik a bánáti vagy akár a Montafon völgyi szüzekével. Titokzatosan ténykednek: egyikük selymet szövöget, másikuk a szent napot ereszti ki. (Legyek elfogult a hajósi gyermekdal szépségét illetően: egy kis szövegromlással ugyan, de a szövés motívumát következetesen végigviszi mind a három babánál - eltérően pl. a montafonitól, ahol a második szűz krétát farigcsál vagy máshol Losstabot.) A hajósi negyedik baba mibenléte megfejtésre vár. Odaföntről kés esik le, Rozinak orrát szeli. Hol az orra? A macska megette. Hol az a macska? Bebújt a földbe. Hol az a föld? Itt.) 43 HAGEL 1929. 107. Als Schicksalsgöttin spaltete die Sage sie [Frau Holle] in die Nornen, den drei Lebensabschnitten, der Geburt, dem Leben und dem Tod entsprechend. Sie erscheinen als drei Jungfrauen, von denen das Kinderlied singt. 133
