Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
A fentebb már leírt Nachtaletscht-játékon kívül Holle anyóra utal a katicabogár is, amely Holle anyó rovara volt abban az időben, amikor az istennőt még tehén alakjában képzelték el. Hagelt idézem: „Az istennőt [...], akit tehénnek is képzeltek ... A neki szentelt bogár, amely a keresztény átértelmezés révén a ’máriabogár’ nevet kapta...”36 Nem véletlen, hogy Karintiában a Holle, Holda alak tehénnév. A hajósi Kiahvegile szó megőrizte ezt az ősi emléket Holle anyóról: a Kiah ’teheneket’, a Vegile ’rovart, bogarat’ jelent. A katicabogár a kereszténység felvétele után Szűz Mária bogara lett, németül Marienkäfer, vagyis ’máriabogár’, amely szót a hajósi ember azonban nem ismeri. A hajósi gyermekek tehát nem ’máriabogarat’ röptettek a kezükről, hanem Holle anyó ’tehénbogárkáját’. Kiahvegile, (Tehénbogárka te, fia g ens Hemmile röpülj a mennyekbe am an großa Semmi, nagy zsömléért, am en großa Rosmarei, nagy rozmaringért, daß dei Mentschli /dein Kelli guat schmecka kan. kedvesednek jó illatú légy!) Kiahvegile, Kiahvegile, fliag ens Hemmile, breng miar a Semmile! Wear gait miar doit a Semmile? Aisa Habs Hearrgidle. Nach hocka ma bitzli zemma, teand a Liadli senga, nach eassa ma aisa Semmile, andfliagid nauf ens Hemmile. (B.I.) Kiahvegile, Muckavegile, fliag ens hoh Beargli nauf, breng miar a Stiekli Käsbretle! (F.I.) (Tehénbogárka te, röpülj a mennyekbe, kell nekem egy zsömlécske. Ki ad zsömlét mennyekbe? Jézuskánk, a kedveske. Kis időre leülünk, kis dalocskát éneklünk. zsemlécskénket megesszük, mennyországba repülünk.) (Tehénbogárka, muslincácska, röpülj a magas hegyecskére, türóskenyérkét hozz nékem!) A katicabogarat azért röptetik többnyire az égbe, mert „otthona a napban és az égen van. Az ókorban az isten követe és bizalmasa lehetett” Grimm szerint.37 Hajóson a katicabogarat mindig is tiszteletben tartották, és nem bántották: Az az ’Isten bogárkája’. Seall ischt em Hearrgid sei Vegile. Azt tartották róla, hogy hasznot hoz az embereknek: a betegek meggyógyulnak, és az egészségesek nem betegszenek meg. S Kiahvegili tuat ueim Nutza brenga and kueini Krankada. And dramm haud d Leüt deanni Kiahvegala so geann ghätt. Sealla Nutza, daß sie gsand wearid d Leüt, deanni, was krank seand, odr daß sie itt krank weared. Holle anyónak szent növénye is van, a bodza. Ha az édesanyának elapadt a teje, azt úgy gyógyította, hogy egy kis tejet kifejt a melléből, és ráöntötte a bodzabokorra. Háromszor kellett csinálni. Ugyanígy gyógyították a tehén véres tejét. Régen a hajósi emberek éppen ezért meghagytak a kertben egy-egy bodzabokrot. Hiszen azelőtt az édesanyák * 11 36 HAGEL 1929. 106. ...die Göllin [Frau Holle, die Gattin Wodans], die auch als Kuh gedacht wurde. ... Der ihr geweihte Käfer, der durch die christliche Umdeutung den Namen Marienkäfer erhielt... 11 GRIMM 1939. 579. der käfer, dessen heimat in der sonne oder im hímmel ist, [der Marienkäfer] muß dem altertum für einen boten und vetrauten des gottes gegolten haben 130
