Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY

plébániára. Az állami adó mértéke alapján döntötte el az egyháztanács, hogy ki mennyi kepét adjon. Az új házaspárok két esztendeig nem fizettek kepét. A helyi egyház birtokai 1912-ben a varsági egyház leltárában többek között a következő bejegyzést olvashatjuk: „4500 négyzetméter bekerített szántóföld a plébánia mellett keletre".

104 Valószínűleg ezt a területet érintették a XX. századi egyháztanácsi jegyzőkönyvekben többször emlegetett kisebb birtokcserék. A varsági egyháztanács 1922. augusztus 19-i ülésén szó esett arról, hogy az oroszhegyi közbirtokosság 1922. július 14-én hozott határozatával két kisebb, papírforma szerint l-l holdas, a valóságban talán 2-2 holdas földet adományozott a varsági egyháznak, a Zsomboriak alatt és Gergely J. Mózes alatt.

m A varsági egyháztanács 1935. december 5-i ülésén az új plébános Vágásy Domokos bejelentette, hogy az egyház szántóját és kaszálóját nem kívánja tovább bérbe adni, hanem házi kezelésben akarja műveltetni.

106 A plébánosnak azonban valószínűleg meggyült a baja az elbokrosodott papi földekkel. 1939-ben Bakó Vendel kereskedő, a plébános nagy segítője, meglepetés gyanánt, kitisztíttatta a bokroktól az egyház birtokát. Madarász Jánost fogadta meg a nagy munka elvégzésére, aki 450 mogyoróbokrot, bükkfabokrot és fenyőcsutakot szedett ki az elvadult földből, darabonként 5 lejért. Az egyházhoz közel álló varsági gazdák, egyháztanács tagok segítették a plébánost a tisztítási díj kifizetésében.

107 Az 1940-es évek közepén a varsági egyház 20 arányjoggal rendelkezett a varsági közbirtokosságban.

108 Az arányjogok hasznosítása nem mindig ment zökkenők és viták nélkül. 1946-ban például a 20 arányjog után évi 30 köbméter tűzifát kapott a plébánia. 1949-ben a szocializmus előszeleként hatalmi tényezők felszólították a varsági egyházat, hogy földjeit önként adja át az államnak mintagazdaság létesítése céljából. A varsági egyháztanács hevesen ellenállt, és nem teljesítette a kérést. Abban az időben 3 hektár 5500 négyzetméter földterülete volt a varsági egyháznak. Ebből 3 hektár 300 négyzetméter kaszálónak, 5200 négyzetméter szántónak számított.

109 1981 tavaszán a néptanács jelentést kért az egyháztól a tulajdonában lévő földterületekről. Venczel Lajos plébános a következő adatokat jutatta el a községházára a 15 l-es telekkönyvi és a 1069/2. helyrajzi számú egyházi területről: VAPI. Leltárak. 1912. VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). 352. p. 1922. augusztus 19. VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 54. p. VAPI. HD. 20. p. VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 1946. szeptember 22. VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 119. p.