Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY

Í^ULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY ^c,; KÖZÖSSÉGI KULTUSZHELYEK ÉS KULTUSZTÁRGYAK A templom A templom építése 1880 első napjaiban Laiber Antal, a nemrégiben kinevezett oroszhegyi plébános annak rendje-módja szerint házszentelést tartott Oroszhegy területén. Mivel komolyan vette feladatát, havasi híveinek házait is igyekezett fölkeresni. A nagy hóban ez a merész vállalkozás rengeteg fáradtságába került. Frissen szerzett havasi élményeiről 1880. január 26-án levélben számolt be Fogarassy Mihály gyulafehérvári püspöknek, egyben segítségét kérte a különleges helyzetből adódó feladatok megoldásában. Többek között felvetette, hogy havasi hívei számára templomot kellene építeni a lakóhelyük közelében.

33 A templomépítés gondolatának első megfogalmazásától a varsági templom felszenteléséig 24 esztendő telt el: szervezésekkel, viaskodásokkal, közmunkákkal, adakozásokkal, építkezésekkel. A varsági tanyák egyházi önállósodásának egyik nagy föllángolása 1893-ra esett, de ez a lobogás 1894 táján elaludt. Kiderült, hogy az oroszhegyi egyháztanács tagjai nem lelkesedtek azért, hogy Varságon templom épüljön és Varságra kihelyezett káplán, „capellanus exposítus" kerüljön. A varsági templomépítés ügye 1898-ban kelt újra életre. Jung Cseke Lajos udvarhelyi főesperes akkor már a korábbinál is határozottabban képviselte azt az álláspontját, hogy Varságon nem elég templomot építeni, hanem a templomhoz plébániát, papi állást is kell szervezni.

34 A XIX. század utolsó két évtizedében és a XX. század első négy évében az oroszhegyi havasok népének hitéletében nagy szerepe volt a két iskolának, ahol a OPI. Plébániai iratok 1880. UPI. Főesperesi iratok. Dos. 141. 90/1898.