Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

III. A MINDENNAPI VALLÁSOSSÁG

Csíki pálca, somlyai pálca, somlyai nyírfaág Azok a varságiak, akik pünkösdkor Csíksomlyón jártak a szentbúcsún, mogyorófa pálcával vagy zöld nyírfaággal tértek haza Varságra. Mindkettő szentelménynek számított, mert a szertartások alatt megszentelődött. Egyesek, hogy fokozzák a pálca hatását, magukkal vitték, amikor az oltárt kerülték, és megérintették vele a csodás hírű somlyai Mária-szobor lábát. A somlyai búcsúból hazavitt mogyorófa pálcát a varságiak csíki páca, ritkábban somlyai páca néven emlegették. Körülbelül 90-100 cm hosszú és 1,5 cm átmérőjű volt. Fiatal férfiak vágták a somlyai szakrális terület mögötti hegyek erdőségeiben. Ugyanők díszítették a búcsújárás várakozási időnek, vagy szabadidőnek számító időszakaiban. Elsősorban maguknak készítettek pálcát, de ha megkérték őket, idősebbeknek, lányoknak, asszonyoknak is adtak. A mogyorófa héját bicskával kikanyargatták, azaz kígyóvonalszerűen, csíkosán lehántották. A pálca egyik végére kereszteket is faragtak. Némely búcsúsok hazafelé tartva, Varság szélén, a Küküllő mellékén pünkösdi rózsának nevezett sárga virágot szedtek, és a sárga csokrot a csíki pácára kötötték. A felvirágozott pálcát kezükben tartva vonultak be a varsági templomba. Otthon a sárga virágot, amikor elhervadt, eldobták, mert az nem számított szentelménynek. A pálcát sarokba állítva, szekrény tetején gondosan őrizték. Ha a szarvasmarha vagy a ló beteg lett, csíki pácával súróták. Ez azt jelentette, hogy a pálcát húzogatták az állat hátán vagy a hasán, attól függően, hogy mije fájt. Előfordult, hogy két súrolás között a csíki pácát egy ember átdugta a szarvasmarha vagy a ló hasa alatt, egy másik ember pedig a másik oldalon állva visszanyújtotta azt az állat háta fölött. Háromszor kerítette így körbe a pálca a beteg állatot, ami reményt adott gyógyulására. Az asszonyok, lányok nyírfaággal tértek haza a somlyai búcsúból, amelyet a kegyhely környéki erdőkben törtek. A somlyai nyírfaággal ugyanúgy jártak el, mint az úrnapi zöldággal. Megszámolták, hogy hány lapi van rajta, annyi Miatyánkot kellett elmondani a tulajdonosának. Hazaérve, a somlyai nyírfaággal megsimogatták az istállóbeli állatok hátát. Egy ágat leszúrtak a veteményes kert földjébe, hogy védelmezze a növényeket jégveréstől. A vallásosság házi jelképei, a vallásgyakorlás eszközei Kereszt a ház ormán A varsági hegyi tanyákat a XX. század utolsó két évtizedéig a faépítkezés jellemezte. A lakóházak, a csűrök és a kisebb épületek falát farönkökből, boronákból bránákból rakták. Tetejüket fazsindellyel fedték. A XIX. század végétől és a XX. század elejétől a tehetősebb havasi gazdák magas alsókonyhával, pincével ellátott tornácos lakóházakat építettek.

30 A lakóházak oromzatára, főleg elöl, de előfordult, hogy mindkét bütü fölé, fémből vagy fából készített kis keresztet szereltek. A Vö.: BÁRTH János 2001/a. 179-183., 193-220., II-XV.