Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

III. A MINDENNAPI VALLÁSOSSÁG

Rossz ember szándékától, Bűntől és bajtól, Mindenféle veszedelemtől, Édes Jézusom! Keresztvetéssel zárta a hold köszöntését. Mások ugyancsak kalaplevétellel, összetett kézzel, a hold felé fordulva, mondandójuk elején és végén keresztet vetve hasonló szövegekkel köszöntötték az újholdat újság látásakor. Valamennyi holdköszöntö szövegről megállapítható volt, hogy egy XX. század közepén élt ős hagyományaként mondták el a XX. század végén. Az adatközlők azonban kiválóan tudták a szövegeket, soha meg nem akadtak előadásuk közben. Látszott, hogy sokat gyakorolták, sokszor és rendszeresen előadták azokat „élesben", gyakorlatban. Rákérdezésemre aztán legtöbbször kiderült, hogy a szövegekről öregapjuk, apjuk, öreganyjuk, anyjuk jut eszükbe, mivel maguk elé tudják idézni, amint azok hajdan mondogatták a holdköszöntők sorait. A sokszori hallás során a szövegeket megtanulták, majd mivel egész életükben újság látásakor elmondták azokat, a néprajzkutató érdeklődésére kiválóan emlékeztek rájuk. Más székely falvak népéhez hasonlóan a varságiak is úgy tudták, hogy ha az újhold látásakor pénz van a zsebükben, egész hónapban lesz pénzük. A kifli alakú megújult holdat a varságiak is jól megfigyelték. Ha úgy ítélték meg, hogy lekondorodik a vége, számíthattak rá, hogy kicsorog belőle az eső, vagyis sok eső lesz a következő hónapban. Újhold vasárnapján rendszeresen összejövetelt tartottak a rózsafüzér társulatok tagjai. Közös imádkozásukat, éneklésüket az újholdra való tekintettel a Kegyes Szűzanyánk, Mária... kezdetű énekkel kezdték. Varságon is nagy hagyománya alakult ki annak, hogy mit szabad és mit nem szabad cselekedni holdfogyatkozás, vagyis újhold, illetve holdtölte, vagyis telihold idején. Figyelemre méltó, hogy ezeket a „szabályokat" sok varsági lakos a XX. század végén is betartotta, és 2000 táján olyan természetességgel beszélt róluk, mintha a nagyvárosi közlekedés szabályairól tartana tájékoztatást. Újholdkor kellett, újholdkor volt érdemes: - Bizonyos növényeket, pl. pityókát, zabot, árpát stb. vetni - Facsemetét ültetni - Fát megmetszeni - Fát oltani (Magyarázat: „Ahogy az újhold kitelik, kifejlődik, úgy fejlődik a növény is ".) Teliholdkor kellett, teliholdkor volt érdemes: -Terményeket, pl. gyümölcsöt, szénát szüretelni, begyűjteni {„mert jobban eláll"). - Eszközfának (kapanyélnek, gereblyének, szekéralkatrésznek) való fát levágni, megfaragni, előkészíteni.(„mert tovább tart") -Építőfát vágni, („hogy ne bogarasodjon meg. Az újságra vágott építöfa megbogarasodik ")