Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VIII. SZÓJEGYZÉK

ízet - lekvárt izék - az istállóban az állat elé tett széna maradéka J jegying - a menyasszony jegyajándéka a vőlegénynek, amelyet az esküvőn visel jegycipő, jegycsizma - a vőlegény jegyajándéka a menyasszonynak, amelyet az esküvőn visel játszódik - játszik ju beleírni - baldachin K kalangya - szálasgabona mértékegysége; 28 kéve; két gabonakereszt kaláka - csoportosan végzett segítségmunka, amelyet többnyire közös étkezés, mulatság követ kaláka kikiáltás - értesítés kaláka időpontjáról, jó hangú kikiáltó által kaluber, kalugyer - román, görögkeleti, otodox szerzetes kankó - kampós végű bot kankósdi - nárcisz kankós pálca (páca) - görbebot kantáros fazék - füllel ellátott ételhordó cserépfazék kap - talál karácsony szombatja - karácsony böjtje, Ádám-Éva napja karika - a rokka orsója, egyben az elkészült fonal mértékegysége; rokkával fonás esetén egy karika fonal annyi, mint kéziorsós fonás esetén egy supki kaszaj - hosszúkás szénarakás kákvirág - virágfajta (egyesek szerint margaretta, mások szerint nárcisz) káncélus - hajdani áldoztató rács az oltár előtt kánlátó, kánlátás, kánlátók - kárlátó, kárlátás, kárlátók; a XX. század közepén a lakodalom éjszakáján a menyasszony násznépének, a kánlátóknak, látogatása a vőlegényes háznál kántálás - gyermekek karácsony-köszöntése karácsony szombatján délután kántorol - kántort helyettesít kártya - víztartó dongás faedény kászu - fenyőfakéregből készített, rövid élettartamú edény (pl. erdei gyümölcsök gyűjtésére) kecske - általánosságban fából ácsolt bak, amelyre pl. asztallapot, ravatalt lehet felrakni; konkrétan az a két állvány, amelyre felrakják az oltár elé vitt koporsót kelenta - juhsajtkészítő, savócsurgató, egy fából faragott, alacsony oldalú edény kinyúló kifolyóval kepe - a Székelyföldön a római katolikus papok számára a családok által évente hajdan fizetett járandóság; legjellemzőbb formája a gabonakepe és a fakepe