Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI

ÁLLANDÓ IDŐPONTÚ ÜNNEPEK ÉS JELES NAPOK TAVASZTÓL ŐSZIG Gergely-nap (március 12.) A varságiak: Gergely napját időjósló napnak ismerték. Számon tartották, hogy ezen a napon lakóhelyükön, a hajdani oroszhegyi havasokban legtöbbször hideg volt. Erre célzott egyik jeles mondásuk: „ Gergely pápa beléfagyaná a hornyút az anyjába, ha Sándor s József nem sütnék az oldalát a tehénnek". Varság lakói azt tartották, hogy ha Gergely napján havazik, még hosszú tél és kései tavasz lesz, nagy késéssel kezdhetik csak a veteményezést. Erre utalnak a következő megfogalmazások: „Ha Gergely pápa megrázza a szakálát, gyenge (azaz kései, későn érkező - BJ.) tavasz lesz". „Ha Gergő megrázza a szakálát, még hoszszú tél lesz ". József-nap (március 19.) A vallásosabb varságiak Szent Józsefet, Szűz Mária jegyesét a családok patrónusaként emlegették. Egyéni ájtatosságként József-napon a Szent Józsefhez fohászkodó imákat mondogatták a forgalomban lévő imakönyvekből. József-nap időjósló napnak számított. A varságiak úgy tudták, hogy ha Józsefkor fúj a szél, a nyár fölöttébb szeles lesz. Ezt az ismeretüket többféle formában is megfogalmazták, pl.: „Ha Szent József szeles, a nyár is széllel van". „Ha József napján a leány hajában lebeg a pántlika, szeles lesz a nyár". „Ha József napja szeles, nyáron elviszi a szénát a szél ". Ha nagyritkán József napján szép, napos, szélmentes idő volt, a varságiak reménykedhettek, hogy havasi lakóhelyükön április közepén már veteményezhétnek. Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) A varságiak az angyali üdvözlet napjának, Jézus megfogamzása ünnepének tartották Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. Nem dolgoztak. Misére mentek. Ha az ünnep a nagyböjtre esett, ezen a napon mellőzték a sötét tónusú ruhákat. Az asszonyok a misén világos, színes ruhákban jelentek meg. A Gyümölcsoltókor tapasztalt időjárásból Varság lakói következtettek az egy hónappal későbbi, Szent György-nap környéki idősjárásra. Ezt egy kissé komplikáltnak tünő szólásban így fogalmazták meg: „Amennyit kap a juh a regélőn Gyümölcsoltókor, annyit kap a fehérmarha ugyanott Szent Györgykor ". Ez körülbelül a következőt jelentette: Ha Gyümölcsoltókor már nincs hó, és a juh talál magának füvet a legelőn, akkor jó tavasz lesz, és Szent Györgykor a fehérmarha, vagyis a tehén, borjú is talál magának legeinivalót. Némely varságiak szószerint értelmezték a jeles Mária-ünnep régi magyar nevét, és ezen a napon szorgalmasan oltogatták havasi gyümölcsfáikat. Különösen eredményesnek tartották kevés cseresznyefájuk gyümölcsoltókor végzett oltását.