Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI
Pünkösd Az 1940-es évek vége előtt Varság Iegbuzgóbb katolikusai pünkösd táján rendszeresen elzarándokoltak Csíksomlyóra, és a pünkösdi ünnepek egy részét a somlyai búcsújárással töltötték. A pünkösd előtti csütörtökön reggel indultak gyalog Somlyó felé. Pünkösdhétfőn dél tájban a nagymise előtt értek Varságra. Részt vettek a hétfői nagymisén, majd annak végeztével elindultak távoli hajlékaikba. A búcsújáró fiatalok hétfőn este visszatértek a Központba és a búcsútól távol maradt fiatalokkal együtt hosszasan táncoltak, vigadoztak a nagyünnepek másodnapján szokásos húsvéthétfői kultúrházi bálban. (A varságiak pünkösdi búcsújárásáról bővebben írok A kultusz közösségi alkalmai című fejezet Szentbúcsúk című alfejezetében.) Úrszeredája A szentháromság vasárnapját követő és az űrnapját megelőző szerdát az idős varságiak a XX. század végén is úrszeredája néven emlegették. 277 Némely varságiak úgy tartották, hogy a nyúládi urusos kút vize akkor gyógyít igazán, ha úrszerdáján hajnalban napfölkölte előtt merítenek belőle. (Vö.: az aldozószereda és a áldozócsütörtök címszavak alatt írottakkal.) Halvány emlékfoszlányok utalnak arra, hogy a hajdani varságiak úrszeredáján, mint úrnapja vigíliáján böjtöt tartottak. A XX. század végén az idősebb varságiak egybehangzóan állították, hogy úrszeredáján kell az uborkát vetni, mert az úrszeredai uborka jó termést hoz. Tanácsosnak tartották ezen a napon vetni afuszujkát is. Azt remélték, hogy az úrszeredáján ültetett tyúk alatt sok kiscsirke kel. Úrnapja A szentháromság vasárnapja utáni csütörtököt Varság tanyai népe is úrnapja néven emlegette, és fölöttébb nagy ünnepnek tartotta. Aki csak tehette, elment a nagymisére és az azt követő úrnapi kikerülésre, körmenetre. Az ünnep szokásvilága több változáson esett át a XX. században, amelyek röviden így összegezhetők: Az 1940-es években űrnapját Varságon a napján ünnepelték, hosszú útvonalú körmenettel. A kommunizmus évtizedei alatt, 1949 és 1989 között az utcán nem lehetett úrnapi körmenetet tartani. A templomon belül folytak a szertartások. Ezzel párhuzamosan az egyház átrakta az úrnapja ünneplését a tényleges napjának számító csütörtökről a következő vasárnapra. 1990 után úrnapja tényleges napján, csütörtökön a varságiak egy része zarándoklat formájában részt vett a székelyudvarhelyi úrnapi búcsún. A következő vasárAz úrszeredája kifejezés hiányzik a magyar tájszótárakból, valamint a vallási- és a néprajzi irodalomból egyaránt, annak ellenére, hogy Orbán Balázs hallhatatlan művében már előfordul. ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 104.
