Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI

Borbála-nap (december 4.) Azok az idős varsági férfiak, akik az 1940-es években, a „kicsi magyar világ" idején magyar katonák voltak, a XX. század végén is emlegették, hogy Szent Borbála a tüzérek védőszentje. így tanulták a magyar hadseregben. Némely varságiak a XX. század közepén Borbála napján cseresznyefa ágat tettek vízbe, amely karácsonyra kivirágzott. Borbála-ágnak nevezték. Üdítő szobadísznek tartották. Miklós-nap (december 6.) Az 1940-es évek első felében, a „kicsi magyar világ" idején, Horthy Miklós kormányzósága alatt kezdték a napot ünnepnek tekinteni Horthy Miklós névnapjára való tekintettel. Miklós nevet is jobbára abban az időben adtak varsági gyermekeknek. A Mikulás-napi ajándékozás a XX. század második felében nagyon lassan terjedt el. Szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8. ) Jeles Mária ünnepnek számított. A varságiak a XX. század közepén ezen a napon nem dolgoztak. Misére mentek, ünnepet tartottak. Bár az advent idejére esett az ünnep, Varság asszonyai úgy tartották, hogy ezen az ünnepen világos, színes ruhába is öltözhetnek, amikor misére mennek. A pap is fehérben misézett, nem az advent idején szokásos violaszínben. A XX. század utolsó évtizedeiben ezen a napon néhány idősebb varsági lakos (pl. Tifán Bertalanné Gothár Eszter, Tifán [Tócca] András) rendszeresen „székely ruhát" húzott. Luca napja (december 13.) Amit Varság idős lakói a XX század végén a Luca-napi szokásokról tudnak, azt saját bevallásuk szerint, a XX. század utolsó évtizedeiben a magyar rádió néprajzi műsoraiban hallották. Előfordult, hogy ki is próbálták a hallott praktikákat, pl. a tyúkok fenekének megpiszkálását, vagy a havi időjóslást stb. Talán a rádió előtti időben is ismerték azt az egyszerű Luca-napi idősjóslást, amely a Luca-nap száraz vagy esős voltát kapcsolatba hozta a következő nyár száraz vagy esős voltával. Karácsony szombatja (december 24.) Ádám-Éva napját, Karácsony vigíliáját a varságiak a székely szóhasználatnak megfelelően karácsony szombatja néven emlegették. Napközben az emberek sokat dolgoztak. A férfiak rendet csináltak a ház környékén és a csűrben. Havat hánytak az udvaron. Fát vágtak, hogy az ünnepek alatt ne kellejen fűrészhez és baltához nyúlniuk. Az asszonyok takarítottak és sütöttek, főztek az ünnepekre. A szövőszé-