Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
V. AZ EMBERI ÉLET FORDULÓINAK VALLÁSI VONATKOZÁSAI
tâ^Z EMBERI ÉLET FORDULÓINAK VALLÁSI VONATKOZÁSAI SZÜLETÉS, KERESZTELÉS, ELSŐÁLDOZÁS, BÉRMÁLÁS A születés A XX. és a XXI. század fordulója táján világra jött varságiak többsége a székelyudvarhelyi kórházban született. A mindenórás asszonyt szekérrel hozták a Központba, ahonnan kicsi kocsival vagy mentövei szállították Udvarhelyre. A megszületett gyermeket és anyját fordított sorrendben ugyanígy vitték tanyai lakóházáig. Azok a varságiak, akik az ezredfordulón 50 év körüliek voltak, jórészt szülőotthonban születtek. A szülőotthonnak nevezett egészségügyi létesítmény a XX. század közepétől működött Varságon. Többször változtatta helyét. A XX. század közepe előtt a varsági asszonyok szinte kizárólag családjuk bennvalójának területén, bába közreműködésével szültek. Bába hiányában, vagy a bába mellett a szülésnél a családbeli asszonyok, valamint rokon- és szomszédasszonyok segítkeztek. Otthoni szülés előfordult a szülőotthonos korszakban és a kórházi szülés divatja idején is. A távoli tanyákról a XX. század második felében sem sikerült mindig időben egészségügyi intézménybe szállítani a várandós anyát. Ilyenkor otthon kellett megszülnie gyermekét. Az oroszhegyi keresztelési anyakönyvben 1865-ben jegyezték föl először az „in alpibus", vagyis a „havasokban" kifejezést azoknak a gyermekeknek a neve mellé, akiknek szülei tartósan Varságon laktak. A varsági újszülöttek világra jövetelét akkortájt leginkább Barabás Erzsébet oroszhegyi bába segítette. Valószínűleg ő volt a fiatalabb és ő vállalkozott a hosszú szekérútra. A másik bába, Bartos Rozália kizárólag a falusi születéseknél segítkezett. 195 A XX. század első felében nevezetes bábaasszony volt Varságon Nagy György Mártonná és Bálint Jánosné. Előbbi a legkülönbözőbb betegségek gyógyításával is OPI. Kereszteltek anyakönyve, 1857-1870.