Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY
esett. 1928-ban a közbirtokosság földadományának köszönhetően bővítette a templom melletti temetőt. Sok baja volt a helyi vezetőkkel. Péter János bíró és Pethő Benjamin jegyző ellene hangolta a népet és feljelentette az erdélyi püspöknél. Viszszament Marosilyére. Lázár Albert (1930-1932) Lövétén született. Rendszeresen eljárt mindhárom varsági iskolába hittant tanítani. Ifjúsági egyesületet és műkedvelő előadásokat szervezett. 1931. június 2-án bérmálás volt Varságon a szabad ég alatt. Előzőleg a plébános vasárnap délutánonként a templomban készítette föl a bérmálkozókat. Héjjá Albert (1932-1935) Székelypetőfalván, Háromszék megyében született. Varságra kerülése előtt Udvarhelyen káplánkodott. Sok baja volt a hatóságokkal, a politikai propaganda által gerjesztett vallásváltoztató mozgalommal." 2 Nagy gondot fordított a hitoktatásra. Szívgárdát szervezett. Munkálkodása révén minden hónap első vasárnapján 80-100 szívgárdista gyónt és áldozott Varságon. O írta néhány idős varsági meghallgatásával a varsági História Domus 1935 előtti visszatekintő részét, amely fölöttébb megbízhatatlan. Azért kellett új História Domust írnia, mert a régit egy szekerezés során elvesztette. 1 Vágásy Domokos (1935-1945) Az Udvarhely megyei Vágáson született. Káplánként tevékenykedett egy évig Csíkszentdomokoson, két évig Gyergyószentmiklóson, három évig Marosvásárhelyen. O volt az első olyan varsági plébános, aki tíz éven át megtartotta hivatalát. Varsági plébánosságának idejére esett a „kicsi magyar világ", a második világháború és a román hatalom újbóli visszatérése. 1938-ban belülről kifestette a templomot és bérmálást rendezett. Támogatta a kultúrház felépítését 1941-1942-ben. 1944 őszén elmenekült a vörös hadsereg elől és csak 1945 húshagyó keddjén tért vissza. Amíg távol volt, a varságiak kifosztották a plébániát. Sok emberrel haragban volt. Még többre gyanakvással tekintett. Élményeit, belső kétségeit, gyötrődéseit részletesen megörökítette a varsági História Domus lapjain. 1945. június 11-én Csíkmadarasra távozott. Madarász János (1945-1969) Varsági plébánossága előtt 10 évig román környezetben, a Szolnok-Doboka megyei Szarvaskend 150 magyarjának volt a plébánosa. 1944 őszén elmenekült Szarvaskendről a Maniu-gárdisták elől. Hónapokig vendégeskedett Tahitótfaluban, a 112 Vö.: BÁRTH János 200l/a. 48-49. 113 VAPI. HD. 53.
