Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Községi igazgatás, faluközösségi önigazgatás
Molnár A helység két szárazmalmába, illetve a földesúrtól tartósan árendált malmokba a tanács molnárt fogadott, aki részesedett a kivett vámokból. Mészáros A XVIII. században, amikor a földesúrtól árendált húsárulási jog birtokában a község maga üzemeltette a mészárszéket, községi mészárost fogadott, akinek készpénzzel, ruhafélékkel, sóval és mezőgazdasági terményekkel fizetett. A XIX. században nem alkalmaztak községi mészárost, mert a mészárszéket vállalkozók vették bérbe. Kocsmárosok A földesúrtól bérelt kocsmáltatási jog birtokában a keceli kocsmákat a község üzemeltette. A megfogadott kocsmárosok rendszeresen fizetést nem kaptak, hanem az eladott borok után járt nekik a csapbér. Gazdasszony, szakácsnő A községházán rendszeresen tartottak élelmiszereket és főzéshez szükséges nyersanyagokat. Részben a községi földek terményeit, a községi állatok húsát, tejterméket, másrészt községi pénzeken vásárolt élelmiszereket és nyersanyagokat. Ezekből a gazdasszony rendszeresen főzött és sütött a községháza konyháján. Főztjét a bíró, az esküdtek és a faluban tartózkodó hivatalos vendégek fogyasztották. 1766-ban már volt gazdasz- szonya a falunak. Évi konvenciója: 5 Ft készpénz, 3 és fél pesti mérő búza, 20 font hús, 10 font só, 2 icce vaj, egy kötény, egy pár új csizma. Kocsis A község lovait gondozta és a község fogatát hajtotta. Ő vitte az esküdteket határszemlére, vásárba, hivatalos utakra. Ő hordozta a faluba látogató urakat stb. 1766-ban az alábbi „conventiót" kapta évente: 14 Ft készpénzt, 13 pesti mérő búzát, 2 véka kölest, „fél szalonnát" vagy 3 forintot, 50 font sót, 50 font húst, 4 icze vajat, 1 véka babot, egy süveget, egy ködmönt és egy „öreg szűrt". 79
