Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)

Jobbágysorban (úrbéri, állami és egyházi kötelezettségek)

melt. Mindez annak ellenére volt így, hogy a különböző tiszttartók rendre készítették terveiket, javaslataikat az uradalom megreformálásáról. E gazdasági terveket és javaslatokat azonban legtöbbször nem valósította meg a káptalan. Jellemző, hogy Pirovits József keceli tiszttartót, aki az uradalom két tiszttartóságának egyikét irányította, egy 1839-ben kelt panasza szerint meg sem hívták a káptalani gazdasági ülésekre. Nem sok eredménye lett az írásban beadott okos gazdasági javaslatoknak sem.

Az 1830-as, 40-es években Kecel népe számára nagy tehertételt jelentett a rendszeres robotolás. Ebből az időből jórészt megmaradtak a keceli is- pánság és tiszttartóság számadási.32 A számadásokban százával találjuk a robot felhasználására vonatkozó nyugtákat, kimutatásokat. Viszonylag sok robotot vett igénybe a földesúr fuvarozás céljából. A legtöbb robot természetesen az ácsi házi kezelésű földek művelésére fogyott el: szántásra, vetésre, aratásra, szénakaszálásra, szénagyűjtésre.

Az 1840-es években Pirovits József tiszttartó kérvényezéseinek hatására két robothajtó működött Kecelen: Geri József és Mészáros István. A két robothajtónak nem volt könnyű dolga. Egész nap kint voltak a földeken a robotosok mellett. Este sokszor éjszakába nyúlóan jártak házról házra kirendelni a másnapi robotosokat. Értesítésük sokszor eredménytelen maradt. Miként a tiszttartó fogalmazta: „A jobbágy első álmában halja a hívást és másnap nem emlékszik rá". Ilyenkor reggel hajszolták, keresték a saját földjükre kiment jobbágyokat.

1839-ben Pirovits tiszttartó panaszolta fölöttesének, a káptalannak, hogy nem tud büntetni, nem képes felelősségre vonni a robotból elmaradókat, mivel a jobbágyverés már tilos, Kecelen viszont nincs uradalmi áristom. Építeni kellene - írta. Ha az ellenszegülő jobbágyot a község áris- tomába csukatja, a keceli bíró vagy kiengedi a delikvenst, vagy pedig azt mondja, hogy a fogda az övéké, ami valóban igaz is. Egyébként is a községi áristom „Ketzelben többnyire úgyis tele vagyon".

A tiszttartó más alkalmakkor is panaszkodott az öntudatos keceli „paraszt bíróra". Megírta, hogy egyik alkalommal ebéd közben „pattogva" hozzáment. Tiltakozott két keceli asszony bezáratása ellen, majd kiengedte az asszonyokat. Ezáltal a tiszttartó alaposan megszégyenült. Az ügy hátterében az állt, hogy a tiszttartó, nagy újításként, a robot elől elszökött keceli férfiak helyett asszonyaikat záratta be.

32 KKL. Számadások. Kecel - A fejezet további részében tárgyalt ügyek: KKL. G. Kecel. L. 176. Nr. 173-174.

55