Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Cegléd-Ócsa-Pest vonal határol. Ez a terület, a szomszédos Jászsággal és Nógráddal együtt ontotta a népességet a XVIII. században Magyarország délebbi vidékei felé. Más kérdés, hogy valószínűleg népességátbocsájtó területről van szó, ahová még távolabbi területekről érkeztek az emberek, és ahonnan néhány évi vagy egy-két emberöltőnyi tartózkodás után továbbindultak. Ezt azonban csak akkor ismerhetjük pontosan, ha a táj népesedéstörténetét egyszer valaki alaposan, apró részletekbe menően, szinte család- történeti mélységig feldolgozza. Addig azonban inkább elsődleges népesség- kibocsájtó területként kell kezelnünk. A Pest-Vác-Hatvan-Jászberény-Cegléd-Ócsa-Pest vonal által határolt terület, azon belül is az Ipoly mente sok embert bocsátott ki Kalocsa környékére a XVIII. század első felében. Különösen Miskére és Géderlakra költöztek sokan erről a vidékről, de jutott lakos innen Kalocsára is. így pl. a később elterebélyesedő Mácsai família Galgamácsáról jött. 1725-ben, amikor származáshely feltüntetésével összeírták a kalocsai uradalom népességét, Miske 66 családfője közül 45, Lak 29 családfője közül pedig 14 jegyeztette föl magáról azt, hogy az előbb meghatározott Felső-Pest megyei területről származott. Miskére Valkáról eredt 12, Sáriból 8, Isaszegről és Ecserről 5-5, Sápról 4, Nagykátáról 3, Kókáról és Maglódról 2-2, Tárnokról, Vácról, Üllőről és Sződről pedig 1-1. Lakra Dunakesziről jött 6, Maglódról, Nagykátáról 2-2, Ecserről, Szécséről (valószínűleg Tápiószecsőről), Domonyból 1- 1 családfő. Azt mondhatjuk tehát, hogy a lakiaknak közel a fele, a mis- keieknek pedig több mint kétharmada Felső-Pest megyéből jött. Ez azonban csak az 1725. évi állapot, a népmozgás ekkor még egyáltalán nem állt meg. Következésképp, a következő évtizedekben is folyt a leköltözés ezekről a területekről. Felső-Pest megye körzetén kívül más tájak és vármegyék is bocsátottak ki lakosokat Miskére és Lakra. Az 1725. évi érseki urbárium szerint Miskére jöttek: 1 családfő a Dél-Pest megyei Bátyáról, 1 családfő a Hont megyei Patakról, 2 családfő Bars megyéből közelebbi helymeghatározás nélkül, 3 családfő a Nyitra megyei Érsekújvárról, Jászfaluból és Beliczről, 1-1 családfő Baranyából, Árvából és Túrócból. Pozsony és Esztergom megye részesedését nehéz meghatározni a Bénye helynév miatt. Néha kiírják, hogy a Pozsony vagy az Esztergom megyei Bényéről van szó, de előfordul, hogy nem. Ilyenkor akár a Pest megyei Bényére is gondolhatnánk. Ezt azonban nem tettük, hanem a megyeemlítések sorrendjében beosztottuk a Bényéket. Eszerint Pozsony megyéből jött 4 családfő; 2 Bényéről, 2 pedig közelebbi helymeghatározás nélkül. Esztergom megyéből, Bényéről ugyancsak négy családfő érkezett. Kerültek ide az ország határain kívülről is települők. Összeírtak két polónust, azaz lengyelt, valamint egy silesus-t, vagyis sziléziait. 16
