Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
fölött selyemszoknyát, selyemkötőt hordtak. Lábukra „kapcát", pamutharisnyát, illetve csizmát vagy papucsot húztak. Vállukra, fejükre drága kendőket kötöttek. Ezzel elkezdődött viseletűk „keceliesedésének" folyamata. Fokozatosan kialakultak azok az apró sajátosságok, amelyek a XX. században a keceliek viseletét megkülönböztették a környékbeliekétől. Úgy véljük, tanulságos idéznünk azt az 1841. évi vallomást, amelyben Onódi István a bíróság előtt bizonygatta, hogy amikor Flaisz Katalin gazdalány 1837-ben férjhez ment, az alábbi ruhaféléket hozta apósa házához: „három ünneplő és két hétköznapló szoknyát, ünneplő kendőt kettőt, úgy mondani szokott szászor szép kendőt kettőt, fejre való hat kisebb vörös kendőket, öt pruszlikot, három pár fehér ruhát, a azon kívül hat gránitz gyolcs és két patyolat ingvállakat, hat patyolat előkötőket, egy dupla-páha réklit, egy párföstött gyapjú téli és más fehér pamut pár nyári harisnyákat, két pár papucsokat". Alábbiakban adatszerűén felsoroljuk azokat a ruhaneveket, amelyek női ruhák jelölésére előfordultak Kecel XVIII-XIX. századi irataiban. A nyelvi példákat legtöbbször szó szerint idézzük. „Fehér ruha" (ing, pöndöl) A történeti források szóhasználatából úgy gyanítjuk, hogy a párokban számolt „fehér ruha" fogalmába nem minden női ing és pöndöl tartozott bele, hanem csak azok, amelyek vászonból készültek, és a hétköznapi munka során felsőruhaként is hordhatók voltak. Mellettük az asszonyoknak volt finomabb ingük, pöndölük is, amelyet ünnepeken viseltek. Flaisz Katalin fentebb idézett kelengyéjében is olvashattunk 3 pár „fehér ruháról" és mellette 8 finomabb ingvállről (Gránitz gyolcs és patyolat). Talán hétköznapi munkára hordott inget és szoknyát kell gyanítanunk a mögött a vászon „fehér ruha" mögött is, amelyet az akasztói görög boltjában írtak össze 1737- ben. Pruszlik Az akasztói görög boltos 1737. évi jegyzékében „prusztflek" alakban találjuk. 1780-ban a szeretőt tartó és ezért urát megmérgező keceli menyecske, Cibulka Jutka ruhái között találtak két „teve szőr pruszlikot". Egyik kék, a másik vörös színű volt. Más ruhafélékhez képest a XIX. század első felében viszonylag nagy számban fordultak elő a pruszlikok egy-egy fiatal nő ruhatárában. Több esetben feljegyezték, hogy a menyecskének pl. két pöndöle és 4 pruszlikja volt. A fentebb idézett Flaisz Katalin ruhái között is 5 pruszlik akadt. Ráadásul, amikor urával kiváltak az Onódi nagycsaládból, férje nagybátyjától kapott újabb 6 selyempruszlikot. Ezeket a perben „mellény” -ként emlegették. A gazdag Antóni Pál bíró öregen elhunyt feleségének 153
