Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
1830-as években egy kiterjedt nagycsalád vezetője volt. Egy perben testvérei panaszolták, hogy ők művelték a földeket a nyári melegben, bátyjuk pedig faragni járt. Erre József azt válaszolta, hogy ő is a földeken dolgozott nyáron, mivel inkább csak tavasszal jártak el „épületekre faragni". Véleménye szerint nem szólhatnak semmit a testvérei, hiszen a faragással jóval többet keresett, mintha azalatt földet művelt volna. Lakásberendezés A házban levő bútorokról és felszerelési tárgyakról régi családi perek és hagyatéki leltárak adataiból alkothatunk képet. Feltételezhető, hogy a XVIII- XIX. században a keceli házak szobái sarkos elrendezésűek voltak. A XVIII. századi és a XIX. század első feléből származó keceli iratokban az alábbi bútorfélék és lakásberendezési tárgyak fordultak elő.72 Asztal Elemi bútordarab, amely minden háznál volt. Említései: „Fiókos keményfa asztal" (Rácz 1823), „egy lágyfa asztal", „kicsi varró asztal" (Antóni 1840) (Utóbbi csak a gazdag Antóninál.). A „konyha asztal" (Magyar A. 1840) kifejezés nehezen értelmezhető, hiszen ebben az időben a konyha főzőkonyha volt, és a szobában étkeztek. 15 krajcárra becsülték, ellentétben a szobai keményfa asztallal, amelyet 2 és fél fél forintra értékeltek. Tehát vagy kiselejtezett rossz asztalról volt sző, amelyet valamelyik konyhai padka pótlására kiraktak, vagy pedig alacsony asztalszékről, amelyet nyári étkezések idején használtak a pitvarban vagy a szabadban. Ágy, nyoszolya Nyoszolya néven szerepel. Elemi bútordarab. Minden háznál volt. Készült lágy- és keményfából egyaránt. Antóni Pál 1840. évi inven- táriumában: „Egy festett nyoszola". „Egy festett régi nyoszola", „Egy keményfa nyoszola". Az első 4, a második 2, a harmadik 2 és fél forintot ért. Bizonyára nagyon díszes lehetett az első nyoszolya, ha sokkal többet ért, mint a 72 Fontosabb perek: KÉL.II. Úr. ir. 1771., 1781. KKL. Úr.ir. Kecel. 1841. - Fontosabb inventá- riumok: Antóni Pál 1840., Rátz András 1823., Vantsura Mihály 1833., Mészáros József és Fábián 1842., Magyar Mihály 1824., Magyar András 1840., Árvái István 1840., Tóth Pál 1840., Szvetnyik András 1845., (Valamennyi az Úr. ir.-ban.) - Közülük Antóni Pál és Rátz András vezető nagygazda volt. Bútoraik között valószínűleg akadt néhány azonos, hiszen Antóni Pál Rátz András lányát, Ilonát vette el feleségül. - Antóni Pál lakásberendezésében érezhető némi nemesi, polgári hatás. - A többiek általában negyed- és féltelkes jobbágyok voltak. Kivétel Magyar Mihály, aki talán takácsmesterként élt, mivel két szövőszék is volt a házában. - A bútorfajták azonosítására: K. CSILLÉRY Klára 1972. 137
