Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
A SZÁLLÁS, A HAVASI GAZDÁLKODÁS IDŐSZAKOSAN HASZNÁLT TELEPHELYE
Előfordult, hogy a helyszűke kényszerítette valamelyik gazdát arra, hogy házától nem túl messze szállást tartson. A Csinód patakának völgye fölöttébb szük. A házak és az udvarok a patak és a hegy lábánál haladó út között szoronganak. Ezért az egyik ottani lakos, Bilibók Gyula a Csinód patakába. ömlő Mély-patak mellett, kaszálóján szállás tart kicsi házzal és egy újmódi szénatároló, állattartó épülettel. Gyürkében a XXI. század elején lakatlanul áll Bereczki Tódor és Póra Vilma hajdani tanyája. Gyermekeik, Bereczki Mátyás és Bereczki Vince birtokolják a magukra hagyott épületeket és a körülöttük lévő birtokot. Bereczki Mátyás 1978-ban nősült. Csinódi lányt vett feleségül. Azóta is Csinódon laknak. Bereczki Vince 1992-ben Egerszék fejébe költözött, a Birde pataka mellé. 1992 óta a Bereczki testvérek szállásnak használják szüleik gyürkéi házát, csűrét, sütőházát és más tanyai épületeit. Leghoszszabban szénacsinálás idején tartózkodnak a gyürkéi szálláson. A Gyürkében gyűjtött szénát berakják a szállási csűrbe és lassan elhordják egerszéki és csinódi lakóhelyükre. A szénát igyekeznek „fekete földön" hordani, nem havon. Más szóval, inkább szekéren viszik, mint szánon. A Bereczkiek farmtanyából lett neo-tartozéktanyáján az épületek többsége látható és használható a XXI. század elején is. Az elnéptelenedett és szállásként használt tanyák képe általában nem ilyen. Fölöslegessé vált épületeiket legtöbbször lebontják, elszállítják. Csak azokat az épületeket hagyják meg, amelyeket a telep szállás funkciója során használni tudnak. Az egerszéki templom melletti mély, szük völgyben látható Tankó Fülöp tanyájának hatalmas csűrje. Magányosan áll. A házat, amelyhez valaha tartozott, már lebontották. Csak kőből rakott alapfalai rajzolódnak ki a kaszáló zöldjéből. A csűrt és a körülötte lévő kaszálót Tankó Fülöp idős unokája, az 1918-as születésű Tankó Jakab Fülöpé használja, aki viszonylag közel, a Csinód pataka völgyében lakik. Több éven át a nagy csűrben helyezte el szénatermésének egy részét, ahonnan a szükségletnek megfelelően hordta haza a háza melletti csűrbe, hogy ott feletesse állataival. 2000-ben megunta a szénahordozgatást. A tél első felére átterelte állatait a szállásként használt nagyapai csűrbe, ahol a szarvasmarhák felették az oda takarított szénát. Az Egerszék bűteje alatt, a hajdani Bírókert területén, az Egerszék pataka völgyében lakó Csilipek ugyancsak egy régi tanya telephelyét használják szállásnak, házuk közelében, az Egettvész észokja nevü hegyoldalban. A szállás területén lakott valaha Szőcs Dávid ezermester, famüves, aki 1955-ben meghalt. Özvegye és gyermekei 1971 táján eladták a tanyai telephelyet a völgyben lakó Csilipeknek, akik a lakóházat hamarosan úgy adták el, hogy a vevő Csíkszentmártonba szállította. A helyén hagyott csűrt csaknem harminc évig szállásépület gyanánt használták. Állatállományuk
