Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
A SZÁLLÁS, A HAVASI GAZDÁLKODÁS IDŐSZAKOSAN HASZNÁLT TELEPHELYE
Azok a csíkszentgyörgyi és bánkfalvi gazdák, akik egerszéki és csinódi kaszálóikat a XX. században eladták a Gyimesböl érkező csángó letelepedőknek, legtöbbször felhagytak a havasi szénacsinálással és szállástartással. Kaszálóikon, sokszor a régebbi szálláshely környékén, csángó tanyák épültek. Azokat a kaszálókat viszont, amelyeket továbbra is birtokukban tartottak a csíkszentgyörgyi és a bánkfalvi gazdák, a csángó tanyák szomszédsága idején, a XX. században is a régi módon használták a Fiság menti falvakból kijáró tulajdonosok. A falvakban bevezetett kollektivizált gazdálkodás ellenére, csökkent mértékben bár, de továbbéltek a korábbi szállástartási formák is. Talán a motorizált közlekedés kései, ezredforduló táji elterjedése hozott e téren is némi változást azáltal, hogy egy 10-20 fős szénacsináló kaláka résztvevői teherautóval, traktoros vontatókocsival reggel kiszállíthatók Bánkfalváról, Csíkszentgyörgyről a csinódi, egerszéki kaszálóra és este haza is vihetők onnan. A XXI. század elején az Úz-völgyi tájon még lehet látni magányos áeszkakalibákat és á&szkaesztenákat, amelyek nyaranta Csíkszentgyörgyből és Bánkfalváról érkező szénacsinálóknak nyújtanak oltalmat az éjszaka hidege és az időjárás viszontagságai ellen. Létezik még kicsi házzal és csűrrel, vagy a csűrt helyettesítő újmódi szájvánml ellátott, „falusi" gazda birtokában lévő szállás is. Bálint Imre bánkfalvi gazda például a Fenyőfeje területén tartja szállását. Kaszálóján kicsi ház és egy áttelepített tsz-istálló áll. Szénatermését nyaranta a gazdasági épület /i/ííjába „takarítja". Ősztől karácsonyig, valamint hóolvadástói május 10-ig tartja nagyszámú állatállományát a szálláson. A közbeeső időben Bánkfalván telelteti, nyáron pedig a Baglyod tövén, Bütűben legelteti a jószágot. Nyári szállásnak használja ősei Égett vész-táji házát és csűrét Tankó Márton, aki Csíkszentmártonba költözött. Gyimesi csángó gazdák hajdani szállásai az Úz-völgyben Az Úz-völgyi csángó tanyák a XX. században havasi farmtanyaként 175 jöttek létre. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a gyimesi eredetű csángó jövevények csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi gazdáktól megvásároltak egyegy kaszálót, amelyen fából fölépítették hajlékukat. Megszerzett birtokukon letelepedtek, vagyis állandóan havasi tanyájukban laktak, amelynek környéke teljes értékű, komplex funkciójú emberi teleppé vált. Az Úz-völgyi csángó tanyáknak tehát, más erdélyi magyar vidékek 17 tanyáival és az 175 A farmtanya és a tartozéktanya fogalmára, a magyar tanyatörténet korszakaira: BÁRTH János 1996. 95-120., 163-176. 176 A hosszú tartozéktanyai múlttal rendelkező, tartozéktanyából farmtanyává alakult erdélyi hegyi tanyák jó példái a Nagyküküllő forrásvidékének magyar tanyái. BÁRTH János 2001/a. 8-11., 81-106., 163— 176.
