Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
A SZÁLLÁS, A HAVASI GAZDÁLKODÁS IDŐSZAKOSAN HASZNÁLT TELEPHELYE
ször puliszkát, pityókát, galuskát főztek. Evéskor a tüzet körbeülték, körbeheverték a kinttartózkodók. Legtöbbször kevés szénát húztak maguk alá. Sok csíkszentgyörgyi és bánkfalvi gazda, nem akarván bajlódni évente a kalibaépítéssel, fából, deszkából, fennálló falú, nyeregtetős „ház alakú" épületet emelt kaszálóján, amelyet az esztena szóval illetett. A terminológiai zavar enyhítése érdekében szükséges hangsúlyoznom, hogy az esztena szó az Úz-völgyi tájon is eredetileg a juhtartó cimboraságok nyári, havasi telephelyeit jelentette. Ebben az értelemben használták a szót a fentebb idézett csíkszentgyörgyi megyeszéki határozatok, és így értelmezhetők a harmadik katonai térképfelvétel (1872-1884) Esztena feliratai. 170 Föltehetőleg a közlegelőn létrehozott nyári juhtartó telep esztena megnevezéséből húzódott át az esztena szó a kaszálót birtokló gazda fennálló falú nyári szállásépületére, mivel az legtöbbször hasonlított a juhtartó esztena legdominánsabb épületéhez, a tejfeldolgozó házikóhoz. A csíkszentgyörgyi és a bánkfalvi gazdák a XXI. század elején a kaszálón létrehozott kétféle szállásépületet, a kalibát és az esztenát úgy különböztetik meg, hogy vallják: a kalibának nincsenek, az esztenának pedig vannak fennálló falai. Az esztena fogalmával összeegyeztethetőnek tartják a boronafalat és a deszkafalat, valamint a nyeregtetőt és a terjedőben lévő féltetőt egyaránt. A gyimesi eredetű Úz-völgyi csángó gazdák között akadnak olyanok, akik különbséget éreznek az esztena és a kicsi ház kifejezésekkel illetett épületek között. Úgy gondolják, hogy a deszkafalú, tehát ideiglenesebb jellegű, kevésbé tartós, nyereg- vagy féltetős épület neve az esztena, a farönkökből, bornákból rakott ugyanakkora épületnek viszont a kicsi ház megjelölés jár ki. Ez a vélekedés azonban egyáltalán nem általános. A szállás értelmű esztena szó és az épület méretére utaló kicsi ház kifejezés, a velük jelzett épületek anyagától függetlenül néha szinonimáknak tekinthetők. Ilyen esetben az esztena inkább az ideiglenességet, az időszakos használatot, a kicsi ház az állandóságot, a jellemző kis méretet, mint tartalmi és formai sajátosságot hordozza magában. A csíkszentgyörgyi és a bánkfalvi gazdák emlékekben élő hajdani esztenájánák, magánbirtoklású kaszálón álló, tartós, sok esztendőn át használt szállásépületének falát fenyőgerendákból rakták. Az építéshez felhasználhattak faragatlan gombolyagfát és szögletesre faragott épületfát egyaránt. Mivel az épület falára vakolat nem került, mindkét falon átfújt a szél, azzal a különbséggel, hogy a gombolyagfából rakott házacskában a szélfújást jobban lehetett érezni. A falat alkotó fenyőgerendákat a sarkokon gerezdbe vágták. A házacskát legtöbbször körülbelül 4 méter hosszúra és 3 méter szélesre építették. Zsendely, dránica vagy deszka tetejét szarufák együttese, ún. 170 HIT. III. kat. felv. 5476/3., 5476/4.
