Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT
séges Megye confluxusa alkalmatosságával Lesőd nevü közönséges csere erdeiből a Nemes Megyének Csík Menaság Potyondi Mihály Jakab és Antal eö Kegyelmek in majo 780 10 szekér csere fát hozattak magok tulajdon szükségekre, melyet mostani havas bírák eö Kegyelmek nevezetesen Keresztes István és Fülöp Tamás észre vévén ... Mihály Antal eö Kegyelme szép instantiára vévén, a Nemes Megye megengedett". 162 A menasági atyafiak lesődi favágási történetének van két szembetűnő tanulsága. 1. Mint sok más esetben, a szép instantia hatásos volt. 2. A havasi erdőrengetegben 10 szekér cserefa illegális kivágása nem számított egetverő vétségnek. A menasági Mihály Antal és Mihály Jakab, valamint a „csíkszentgyörgyi megye" képviselői megegyeztek, hogy a fa elhordói deszkával nyújtanak kárpótlást a károsult „megyének". „Csíkszentgyörgy megyéje" időnként kötelezte tagjait, hogy a havasokban a „megye" számára, például a „megye" épületeinek javításához, fát vágjanak, illetve a kivágott fát hordják haza a faluba. Akadt olyan „megyetag", aki kivagyiságból, lustaságból vagy sok dolga miatt nem engedelmeskedett a „megye" felszólításának. Ilyen ember volt a megnemesített bánkfalvi Szabó György, akinek 1760-ban azt „parancsolta" „Nemes Szent György megyéje", hogy „a Csík Szent Györgyi Megye havasából, Lesődből" cserefát hozzon a „megye" számára. A parancsot nyakasságból, kivagyiságból nem teljesítette. Ezért a „megyebíró" zálogolni ment a házához, amiből további nagy bonyodalmak származtak. 163 „Csíkszentgyörgy megyéje", sok havasi erdőt birtokolván, több alkalommal támogatta épületfával más székely falvak tűzkárosultjait. 1810 és 1814 között négy alkalommal is teljesítette kászoni tűzkárosultak fakivágás engedélyezése iránti kérelmét. A kászoni tűzkárosultak fakivágásáról szóló 1810. évi határozatot, a benne szereplő személynevekre és földrajzi nevekre való tekintettel teljes terjedelmében közlöm: „Anno 1810 28-va X-bris. Jelentvén magokat az Kászon felső falu tűz által elpusztult Atyánkfiai és szép kérésekkel az Nemes Szent György Megyéhez folyamodónak, hogy az Nemes Megye engedne egy kevés, szükségekre úgy mint épületnek való borna erdőt, hogy had pótolhatnák szükségüket. Mely kéréseket azon kárvallott atyánkfiainak a Nemes Megye megtekinté s engede. Aklos bükje északjában a szükségre való Erdőt, mely Erdőnek az körül határozására az Nemes Megye kirendelte az két határ Bírákat, úgy mint Szent Györgyét Czikó Andrást és az bánkfalvit, Ballá Jánost, hogy az következendő 181 l-ben esendő Szent György napjáig szabad leszen az ki jedzett helyről bornât hordani, mely Erdőnek nap keletről Fejér víz pataka, 162 CSISZEGYOPI. M. h. II. 85. p. m CSISZEGYOPI. M. h. II. 32. p.
