Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

CSECSEN (1772, SZTA. M.) „ Csécsenbe " Havasi terület az Úz forrása tájékán. CSECSÉN PATAKA (1772, SZTA. M.) „... vicin(ussa) napkelet(ről) a Csecsén Pataka. " Patak az Úz forrása tájékán. CSINÓD ÁRNYÉKA (1829) „... Bánkfalvának marada Csinód Arnyékja fel Csinód patakáig. " A Csinód nevü hegy északi oldala. CSINÓD PATAKA (1829) „... Csinód patakán fejül. " Az Egerszék patakába ömlő patak neve. CSINÓD TÖVE (1782, 1788, 1796) „... Csinód tövén való békertelt részen. " (1782) Helynév a Csinód-hegy és a Csinód pataka tájékán. Vonatkozhatott a hegy alkotórészére, lábára és a patak beömlési helyére egyaránt. A XVIII. század végén ezen a helyen volt Polyó Ferenc csíkszentgyörgyi kántor kaszálója. EGERSZÉK BŰTEJE (1820) „... Egerszék bűtejivel edgyütt. " Az Egerszék nevü hosszú hegyvonulat, Egerszék patakára néző, gömbölyded déli vége. EGETTVÉSZ (1774) „... juhaikat a' nemes Szent Györgyi Szabad havasokra, nevezetesen Egettvészbe ad pascuationem hajtották. " Hegy a Csinód pataka, az Egerszék pataka és az Úz vize közti területen, a Csinód hegyese szomszédságában. ENDRE (1864, PF. Gy.) „ ... továbbá Endre nevű helység, mely hajdani tulajdonosától kaphatta nevét. " Hegy a Heveder pataka és a Fiság pataka között. FEJÉR VÍZ PATAKA (1810) „... napkeletről Fejér víz pataka. " Patak az Úz vize Kászon felé eső oldalán, Aklos tájékán. FENYŐFEJE (1864, PF. B.) „ ... Fenyőfeje kaszáló, régebben fenyös erdő lévén... " Az Őrház pataka déli végén elterülő, kiszélesedő terület.