Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
nagyfokú tájékozatlanságából eredően Csinód tájára is az Egerszék helynevet biggyesztik, mivel Csinódot Egerszék részének sejtik. 56 Orbán Balázs annak idején nem járt a Felső-Úz-völgyben, mivel az Alsó-Úz-völgyet Kászon felől közelítette meg és Aklosnál érte el. A Fiság menti falvak: Bánkfalva, Szentgyörgy, Menaságújfalu, Menaság bemutatásakor azonban megemlékezett e falvak havasairól, amelyeknek területébe a XX. századi Csinód és Egerszék tájéka is beletartozott: „... a vészes lehelletű havasok áldást is árasztanak, mert ott van Al-Csíknak élés kamrája, honnan deszkáját, zsindelyét, épület- és eszközfáit vágja a székely, s az azzal folytatott kereskedéssel szerzi be a szükséges élelmi czikkeket, melyeket nagy népességű kopár vidéke nem képes előállítani: ott legelteti ökreit, juhnyájait, melyekkel egész Ausztriáig kereskednek a vállalkozó szépvízi és gyergyószentmiklósi örmények". 57 Ha rátekintünk az 1769 és 1773 között készített első katonai felmérés 58 Felső-Úz-völgyi lapjaira, láthatjuk, hogy a XX. századi Egerszék és Csinód tájékán a természeti környezet háborítatlan nyugalomban élte mindennapi életét. Településnek, tartós épületnek, egy kivételével nem láthatók nyomai. Az Uz pataka és az Egerszék pataka összefolyása után az Úzon egy kerek közepü, csillag alakú jelre és a mellette lévő Bm. rövidítésre figyelhetünk fel. Különös módon a Szentgyörgyből induló és a hegyeken átkelő hosszú szekérútnak is ez volt a végállomása, és a Bánkfal várói induló út is érintette. A kerékszerü jel valószínűleg egy vízikerékkel hajtott „fűrészre", „fürészmalomra", „deszkametszőre" utal, miként a Bm. rövidítés is (Brettmühle = deszkamalom, deszkametsző malom). A térképlapokon plasztikusan kirajzolódnak a Fiság menti falvakban induló, sok évszázados nyomvonalon haladó havasi szekérutak. Témánk szempontjából különösen fontos volt: a Menaságújfaluból induló és az Ágas havast érintő, Csobányosba tartó út; a Felsőszentgyörgyből induló; a Boldogasszony kápolna és az Oriástető mellett elhaladó, majd két ágra szakadó, egyik ágával a fentebb említett Úz-menti deszkametszőhöz vezető út; a Bánkfalvárói induló, az Úz patakot az eredőhelye táján elérő, majd Moldva felé, a Kőkerti szorosig haladó út; a Szentmártonból induló, a Rugát 56 A Székelyföld, Tara Secudor, Szeklerland című, budapesti kiadású kedvelt turistatérkép (Ábel Kft., 1997.) két Egerszéket ismer. Egyiket a valódi Egerszék táján (bár annak nevét a térkép készítője hegynévnek szánta), a másikat Csinód helyén. - Javítottak, bár nem sokat a térkép 2000. évi kiadásán (Ábel Kft. - Kárpátia Térképműhely Kft., 2000.), ahol az Egerszék településnév odakerült, ahova illik, a vele egyenrangú Csinód településnév azonban hiányzik. A Csinód szó újításként egy jobb dűlőnévhez illő parányi betűkkel szedve messze délen, a Fenyőfeje közelében látható. " ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 40. 58 HIT. I. kat. felv. 196., 197., 212., 213. - Mint sok más helyen, a magyar helyneveket a német térképészek itt sem mindig értették pontosan, ezért néha alaposan elírták. Pl. az Egerszék helynévből a térképen Egerszög lett. - A furészmalom gyergyai párhuzamaira: TARISZNYÁS Márton 1982. 134— 149.
