Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
Csínodon hallgatnak misét az egerszékiek is, másik hónapban az egerszéki templom padjaiban ülnek a csinódiak is. Rokoni szálak szövevénye hálózza be a két területet. A lakosság gyimesi eredete fontos összekötő kapcsot jelent. Természetes dolognak számít, ha valaki az Őrház patakában vagy Lesődön, tehát a tanyás terület legdélibb szélén születik és házassága révén Egerszék fejében, a Farkasoknál éli le az életét. Ugyanez előfordulhat fordítva is. A Felső-Úz-völgyi tanyavilágban, mint rokoni hálók szövevényével átszőtt származási, nyelvi, vallási, életmódbeli egységen belül, a XX. század második felében a két misézőhely, a két temető, a két iskola, a két kultúrház, a két tejbegyüjtő hely létéből következően lassan kialakult egy halványan körvonalazódó csinódi és egerszéki tudat, amely elsősorban a két laza szomszédsági közösség valamelyikéhez való tartozás tudati tükröződéseként fogalmazódott meg. Ebben a nehezen meghatározható csinódi és egerszéki tudatban Csinód és Egerszék azonos súlyú életkeretként, egyenrangú települési tényezőként jelent meg. Ebbe a területi egyensúlyra alapozott szemléletbe belefér némi versengés is, ami Egerszék részéről a korábbi templomépítés, a hajdani vezérszerep, Csinód részéről pedig a kedvezőbb közlekedési lehetőségek és a nagyobb lélekszám hangoztatásával tör elő időnként. Annak ellenére azonban, hogy a helyi és a környékbeli lakosság, vagy pl. az egyház számára nyilvánvaló a Csinód és Egerszék néven elkülönülő két tanyás terület csángó lakóközösségének egyenrangúsága, bizonyos hatalmi tényezők, illetve állami intézmények, valószínűleg tájékozatlanságból, ezt nem veszik tudomásul. Pl. a román statisztika Csinódot nem ismer, csak Egerszéket. A XXI. század elején is Egerszék név alatt rögzíti és közli a csinódi adatokat, annak ellenére, hogy Csíkszentgyörgy község területén belül még az alig létező gyürkéi és csobányosi adatokat is elkülöníti. 55 A román posta a XX-XXI. század fordulója táján, a korábbi gyakorlattal ellentétben, ugyancsak Egerszék néven tartja nyilván a csinódi és az egerszéki tanyavilág egészét. A 2003-ban bevezetett 537 047-es irányítószám Egerszék néven Csínodra és Egerszékre egyaránt vonatkozik. Az egész tanyavilágban járó, de Csínodon a Lenes patakában lakó postás a román posta Egerszék jelentésű Eghersec feliratú bélyegzőjét használja. Mindezek a körülmények némiképp borzolják a csinódi lakosok kedélyét. Szerencsére a helybelieknek kevesebb bosszúságot okoznak, de a tájékozódni vágyó idegent alaposan félrevezetik azok a térképek, amelyek a fentebb említett statisztikai szemlélettel összefüggésben, és készítőjük Ennek magyar nyelvű leképeződése: VARGA E. Árpád 1998. 177. - Ez a szemlélet tükröződött a 2003 elején végrehajtott mezőgazdasági összeírás adatrögzítő gyakorlatában is. (CSISZEGYOPI.)
