Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
Úz-völgyi csángótelep-nek, Úz mellyékének nevezték, a nép pedig a napi szóhasználatban a szűkebb területre vonatkozó régi helyneveket használta, így pl. Úz mellyékét, Őrház patakát, Aklosbérce patakát, Lesődöt mondott. Nem igyekezett összefoglalni, együtt megnevezni az Egerszék szádjáig elnyúló Úz-völgyet a vele érintkező mellékvölgyekkel és más tanyás területekkel. Ha mégis megtette, akkor ezt csak a területen kívül, pl. a székely falvakban, Gyimesben járva cselekedte, és olyankor a személyektől hallott hivatalos szóhasználattal a Szentgyörgyhöz, Bánkfalvához tartozó Csángótelep névvel jelölte meg lakóhelyét. A kérdéskörről beszélgetve több csinódi csángó is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy az 1950-es években a csinódi iskolába járván bizonyítványába a csángótelepi iskola megnevezést írták. A XX. század utolsó éveire a hajdani Csángótelep nevet a hivatali és a köznapi, „népi" szóhasználatban is a Csinód név váltotta föl. A Csinód településnév pikantériájának tekinthető, hogy olyan területre vonatkozik, amelybe nem tartozik bele az ősi Csinód pataka. Más szóval: Csinód pataka, amely a Csinód hegyesével együtt nevet adott Csinód településnek, tanyás határrésznek, nem Csinód, hanem Egerszék területének alkotórésze. Az Egerszék név eredetileg ugyancsak egy hegy és a közelében elfolyó, a Heveder és a Birde patakok összeömléséből keletkező patak neve volt. Korábban valószínűleg Egerszeg alakban is használták. Mint a Kárpátmedence többi Eger-összetételü magyar helyneve, az Uz-völgyi Egerszék név is ősi soron az égerfával kapcsolatos. 54 Településnévvé válása, a Csinód név településnévvé válásánál előbb, már a XX. század közepére lezajlott. Ebben valószínűleg közrejátszott az a tényező, hogy az Egerszék patakának a belé ömlő Csinód patakán kívül nincsenek lakott mellékpatakai. Következésképp az Egerszék településnévvel összefoglalt tanyák többsége, az Egerszék pataka mellékén, illetve az Egerszék pataka völgyét határoló hegyek oldalában található. Az Egerszék helynév és pataknév viszonylag korai településnévvé válásához valószínűleg hozzájárult az a körülmény is, hogy a nagy szervezőerőt jelentő egerszéki templom negyven évvel korábban megépült, mint a csinódi. A XX-XXI. század fordulója táján jellemző csinódi-egerszéki „népi" szemlélet szerint Csinód és Egerszék két egyenrangú tanyás település, mondhatnánk, Csíkszentgyörgy község két egyenrangú tanyás határrésze. Mindkettőnek van temploma, temetője, iskolája, tejbegyűjtő csarnoka. Fiókegyházközségük közös, miként képviselőjük is a csíkszentgyörgyi községi „néptanács"-ban. Egyik hónapban Csínodon, másik hónapban Egerszéken misézik a Csíkszentgyörgyről kijáró pap, következésképp egyik hónapban 54 Vö.: az Eger, Egerág, Egervár, Égerszög, Zalaegerszeg helynevekkel: KISS Lajos 1978. 197-198.
