Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
Aklos tájékán voltak-e a XX. század közepén paraszttanyák. Valószínű, hogy átmenetileg létrejött néhány a szentmártoniak nagy múltú kaszálóin. Egy tanya még a harmadik évezred elején is látható volt elhagyatott állapotban, elbokrosodott környezetben. A csinódiak és az egerszékiek emlékezete szerint Barabás Márton lakott benne valaha, mielőtt Csíkszentmártonba költözött. Nyugatabbra a Sáros tövében egy romos IFET épület maradványai árulkodnak arról, hogy ott az erdőgazdaságnak fontos telepe volt a XX. század második felében. Az Alsó-Úz-völgy legnyugatibb telepe a Baglyod pataka tövében alakult ki, erdészlakkal, kantinnal, erdőgazdasági munkások házaival. Talán ezen a tájon működött az a „fürészgyár" is, amelyet az erre utazó Kocsis Sámuel maksai református lelkész 1937-ben „Stern úr fürészgyára" néven emlegetett, és amelyet némely térképek „csinódi fűrésztelep" néven tűntettek föl Baglyod pataka Úzba ömlése környékén. 53 Mivel tanulmányom a Felső-Úz-völgyéről szól, az Alsó-Úz-völgyét pedig csak annyira érinti, amennyire a Felső-Úz-völgyi viszonyok bemutatásához szükséges, fel kell tennem a kérdést: Mi volt az Alsó-Úz-völgy szerepe a Felső-Úz-völgyi csángók életében? - Néhány család esetében az Alsó-Úz-völgy a Felső-Úz-völgy felé irányuló migráció állomása volt. Bizonyos gyimesi csángók legényemberként Alsó-Úz-völgyi erdészeti és fafeldolgozó vállalatoknál vállaltak munkát, pihenő időben azonban Felső-Úz-völgyi tanyákra jártak lányokhoz, guzsalyasba. Az udvarlásból házasság és Felső-Úz-völgyi, csinódi, egerszéki megtelepedés lett. - A csinódi és az egerszéki tanyákon lakó csángók gyakran az Alsó-Úzvölgyben, pl. Aklosban találtak maguknak kiegészítő munkát, pl. favágást, fafuvarozást. - Ha a Felső-Úz-völgyiek házassági vagy piaci kapcsolataik keretében Moldovába, pl. Därmänesti-be (Dormánfalvára), Largutára (Máriafalvára) utaztak az autós korszak beköszönte előtt, útjuk mindenképpen az Alsó-Úzvölgyön vezetett keresztül. így az ott élők közül sokakat ismertek. - Az Alsó-Úz-völgy erdei, favágó, fafeldolgozó munkásai némi felvevő piacot jelentettek a csinódiaknak és az egerszékieknek, pl. a tejtermékek tekintetében. - Előfordult, hogy Alsó-Úz-völgyi ipari, katonai, erdészeti faépítmények, barakkok faanyagát Csínodon és Egerszéken használták fel házépítéshez. SYLVESTER Lajos 1996. 12.-/4 Csíki-havasok és a Gyimesek turistatérképe. Szerk. és az ismertetöt írta: Zsigmond Enikő. DIMAP Bt. Budapest, 2000.
