Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

meg. A főbejáraton érkező vendég a lakóházat és a lakóház tiszta udvarát a csűrhöz kötődő gazdasági udvaron, az állatok birodalmán keresztülhaladva közelítheti meg. Mivel az Úz-völgyi tájon sok tanya települt szük patakvölgyekbe, a baromudvaros telekrendnek a természeti adottságokhoz idomuló különleges változatai figyelhetők meg. Az út és a patak közé szorult, az úttal és a patakkal párhuzamos, hosszú, keskeny élet út felőli oldalán bárhol, akár a ház irányában is lehetne kaput építeni. Ennek ellenére, a fő kapukat a csürudvar kerítésébe építve helyezték el. A vendég ezeknél a keskeny telkeknél is először a csürudvarra mehet be, és onnan juthat át a lakóház udvarába. A XX-XXI. század fordulójának modernizációs törekvései keretében néhány ilyen telek kerítésén, a lakóház irányában alig észrevehető keskeny kaput nyitottak, hogy ezáltal racionalizálják a lakóházhoz való bejutást. A gondosabban megépített régi csürkerti főbejárat azonban ilyen esetekben is figyelmeztet a telekelrendezés baromudvaros jellegére. A ház közelében elterülő tiszta udvart házudvarnak, illetve kerítését középpontba állítva házkertnek nevezik. A csűrhöz tartozó gazdasági udvart csűrudvar, illetve kerítésére célozva csűrkert néven emlegetik. Fekvés tekintetében megkülönböztetnek első udvart és hátsó udvart, valamint belső udvart és külső udvart. Ugyancsak a fekvés irányára utalt a visszaszorulóban lévő alsó élet, fölső élet, belső élet, külső élet kifejezés. Az utóbbi megnevezésekben a belső a patak felé, a külső a hegyoldal felé, az alsó a patak szádja felé, a felső a patak eredete felé eső udvarra vonatkozik. A csűrudvar jelölésére néha használják a baromkert elnevezést is. A baromkert kifejezés tartalma azonban nem mindig azonosítható a csűrudvar kifejezés tartalmával. A baromkert legtöbbször azt a fekvő fák felhasználásával körülhatárolt, csűr melletti, akolszerü, illetve kifutószerü kerített területet jelenti, amelyben ideiglenesen, pl. nyári estéken, vagy az istállóbeli ganyézás ideje alatt szarvasmarhákat tartanak. A Csinód patakában a nagy helyhiány miatt létrejött néhány különlegesen megosztott kettős, illetve páros udvar.

260 Ilyen telke van Bilibók Józsefnek, akinek házudvara és csűrudvara között halad a szekérút. A telephely út és patak közé eső részét, a csűrudvart Bilibók József apja, a gyimesfelsőloki származású Fodor János vette használatba 1930 táján. Házának azonban nem jutott hely a patak és az út között, ezért a patak jobbpartján, az Egettvész felőli marton építette föl. 1962-63 táján fiával, Bilibók Józseffel új házat épített a pataktól és az úttól északra a Csíkszentgyörgy felé induló út szögelletében, a meredek mart egyik elegyengetett szük platóján. Az ellenkező oldalon álló régi házat 1965-ben eladta Póra Andrásnak, aki az épületet 260 A kettős, illetve páros udvarokra lásd: HOFER Tamás 1972. 39-43.