Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
lélekösszeírások mindig megálltak a szentmártoni és a csekefalvi szélső házaknál. Nem tekintettek túl a havasok erdőrengetegein. 27 1937. júliusában Kocsis Sámuel maksai református lelkész elvetődött az Uz-völgyi gyártelepre és megpróbálta számbavenni a lelki gondozás nélkül ott élő reformátusokat. 76 lakost írt össze. A gyár óvodájában tartott vasárnapi prédikációját 60-80 személy hallgatta meg. Közülük 35-en vettek úrvacsorát. 28 A visszaemlékezések szerint a telepnek két iskolája is volt, amelyekben a két világháború között románul, 1940 után magyarul tanítottak. A gyár működtetett óvodát. Az emlékezők báltermet is emlegetnek. Az 1940-es években a kaszárnyák helyi áramellátásához kapcsolódva mozi is működött. A népi emlékezet úgy tartja számon, hogy a fafeldolgozó üzem „hét gáteres gyár volt". Deszkát vágott és szárított. 1944-1945-ben megsemmisült. Gépeit elvitték, berendezéseit szétszedték a „moldovánok". Még a gyár épületének fedelét és fáját is elhordták. Az Uz-völgyi harcok következtében a gyártelep lakosai közül sokan meghaltak, orosz fogságba kerültek, szétszóródtak. Az 1945 után visszatérő lakosok gyár híján az erdőgazdaságban keresték kenyerüket, mígnem fokozatosan el nem fogytak. A magyar népszámlálási statisztikák meglehetősen későn, 1910-ben kezdtek foglalkozni a „külterületi lakott helyek", azon belül a tanyák, uradalmi majorok, bányatelepek, ipartelepek lakosságának kimutatásával. Az 1940-es népszámlálás adatsoraiból megismerhetjük számos erdélyi falu és város határbeli telepének lélekszámát. 29 Sajnos, a kutató szerencsétlenségére Csíkszentmárton község nem tartotta fontosnak, hogy népességén belül megjelölje az Uz-völgyi gyártelep lakosainak számát. így az „úzi" lakosságot az 1910. évi 1 034 fős csíkszentmártoni népességben kell keresni. Csíkszentmárton népességszáma 1900-ban ugrott meg 1 464 főre a korábbi 1890-es népszámlálás 903 fős népességszámához képest. Ez az ugrás valószínűleg az Úz-völgyi „fürészgyár" létrejöttével függ össze. 30 Csíkszentmárton népességszáma 1941-ben érte el a csúcsot, 1508 főt. Ez a szám azonban magába foglalta a tölgyesi fafeldolgozó telep munkásainak számát is. Jó lenne tudni, hogy hányan laktak ekkortájt az Alsó-Úz27 CSISZEMÁPI. Plébániai iratok. Különösen az 1921., 1927., 1929. esztendő! 28 A Kiáltó Szó 1937. szeptemberi számában megjelentetett úti beszámolóját közli SYLVESTER Lajos 1996. 12-14. 2V NÉPSZ. 1912. 30 VARGA E. Árpád 1998. 228. - Nehezen indokolható azonban az 1910-re bekövetkezett csökkenés. Az erdélyi püspökség 1903. évi schematismusa „in matre" szerepeltette a csíkszentmártoni 1 464 lakost, pedig ebből a népességből sokan több mint 30 kilométerre laktak a tulajdonképpeni anyaegyháztól. Ezt a szemléletet az a tényező magyarázza, hogy a schematismusba egyszerűen átvették az 1900. évi népszámlálási statisztika adatát, másrészt Alsó-Úz-völgy, bár lakói a csíkszentmártoni plébánia lelki gondozása alatt álltak, egyházjogi értelemben akkor nem számított filiának, csak Csekefalva. SCHEMATISMUS 1903. 74-75.
