Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁRSADALMASULÁS
tozódó közigazgatási egység. így Magyarországon értelme van az egy-egy települési egység községi önállósodásáért vívott harcnak. Romániában a „község" általában több falu, több települési alakulat közigazgatási egysége. Ezért, ha a települési alakulatok, egységek között történelmi falvak és tanyás területek egyaránt léteznek, a tanyás területeknek nincs nagyobb okuk a „községi" önállósodásra, mint a történelmi falvaknak. Ilyen viszonyok között a tanyás terület maximum azért harcolhat, hogy ugyanolyan jogállású települési státust kapjon, mint a történelmi falvak. Csinód és Egerszék az 1950-es, 1960-as években sokat haladt előre abban, hogy ezt a státust elérje. Erre utal, hogy Egerszék néven önálló statisztikai területté vált. 1966-tól a népszámlálások is külön feltüntetik népességét. Másrészt a „hegybéliek" képviselője bekerült a tágan értelmezett Csíkszentgyörgy „község" „néptanácsába". A lehetséges önállósodási folyamat tulajdonképpen félúton megállt. Ennek kiváló jele, hogy a csinódi és az egerszéki házszámok a XXI. század elején is a bánkfalvi és a csíkszentgyörgyi házszámok folytatásai. Ez azt jelenti, hogy a csinódi és az egerszéki föld változatlanul bánkfalvi és csíkszentgyörgyi határnak számít. Az önállósodás látszólag formális, de nagyon fontos tényezője lenne az önálló „hegybeli" házszámsor megvalósítása, és vele együtt a csinódi és az egerszéki föld csinódi és egerszéki jellegének deklarálása. Más tanyás vidékeken lezajlott folyamatokhoz hasonlóan ez a változás együtt járna a csinódi és az egerszéki föld Bánkfalvától és Csínodtól való formális elszakadásával. Ez hiányzik ahhoz, hogy Csíkszentgyörgy politikai községen belül a hegybéli lakos is elmondhassa, amit a történelmi falvak lakosa elmondhat: Ez Csinód, ez csinódi föld, ez Egerszék, ez egerszéki föld. Valahogy úgy, miként az „egyenlők" között előbb álló társai elmondhatják: Ez Bánkfalva, ez bánkfalvi föld, ez Szentgyörgy, ez szentgyörgyi föld, ez Menaság, ez menasági föld, ez Menaságújfalu, ez menaságújfalui föld. A hegybéliek Csíkszentgyörgy községen belüli „féloldalas" önállóságát jól deklarálná és a nagy távolság miatt praktikus célt szolgálna (a magyar alföldi városok, például Szeged hajdani közigazgatási gyakorlatának mintájára!) egy tanyai közigazgatási kirendeltség létrehozása az Úz vize és az Egerszék pataka összefolyása táján, amely kirendeltségen Csíkszentgyörgy község tanácsának legalább egy hivatalnoka intézné a havasi lakosok hivatali ügyeit. A romániai rendszerváltó forradalom (1989) előtt 34 éven át az egerszéki Tankó Jakab Fülöpé képviselte Egerszéket és Csinódot a csíkszentgyörgyi „néptanácsban". A XXI. század elején a képviselői feladatokat a lesődi Fodor László látta el.
