Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁRSADALMASULÁS
jött ki a hegyekbe egy férfi, hogy tanítsa az egerszéki gyerekeket. Tankó Árpád konyhájában aludt. Fizetett a kosztért és a szállásért a gazdának. Az idős egerszékiek emlegetnek egy „házi iskolát" a Farkasoknál is. Állítólag Farkas György házában működött. Először egy kósteleki, utána egy csíki férfi tanított benne. Több gyürkéi gyerek is látogatta a Farkasok iskoláját. Csinódon az Aklosbérce pataka szádjában a zászlója tájékán, Tankó Péter, közkeletű nevén Gyuri Péter házában 1939-től folyt tanítás. Az 1940es évek első felében Demes Zoltán tanító oktatta ott a csinódi gyermekeket. Az 1940-es évek közepén és az 1940-es évek második felében Lenes patakában, Tankó Imre, másképp Kari Imre házában folyt iskolai oktatás. Baricz Vilmos is tanított ott. „Igazi" iskola megvalósítására az 1940-es évek első felében, a „kicsi magyar világban" tették meg az első lépést a csinódi gazdák. 25 pengőért közösen vettek egy darab földet a későbbi csinódi iskola helyén, abból a célból, hogy ott iskolát építsenek. A háború, az impériumváltás azonban jelentősen lassította az iskolaépítési tervek megvalósítását. Az egerszéki első iskola, egészen pontosan az az épület, amelyet a XXI. század elején kultúrháznak neveznek, 1948-ban fából, közmunkával épült föl. Az építés során az egerszékiek nagy hasznát vették Farkas György, Farkas Péter és Szőcs Dávid szaktudásának. A száz felhasznált fenyőfát az egerszéki lakosság közmunkával vágta ki és saját szekereivel szállította a helyszínre. A XXI. század elején is iskolának nevezett második egerszéki iskola építését 1969-ben fejezték be. Létrehozásában a csíkszentgyörgyi néptanács is segített: mesterrel, cementtel, szegekkel. Az építkezés szervezésében nagy szerepe volt Tankó Jakab községi képviselőnek. A csinódi iskola is közmunkával épült 1950-ben. 1951-ben kezdtek benne tanítani. Fájának egy részét az erdőgazdaság biztosította, a többi fát a nép adta össze. A tetőcserepet a néptanács adta, és ráfos szekerekkel a nép szállította Csíkszentsimonból. A kalákában végzett építőmunka Tankó Bálint, Fodor György, Baczoni Jakab és Tímár György szaktudása révén válhatott eredményessé. Az iskolához 1970 táján színpadot toldottak, hogy az épületet kultúrházként is lehessen használni. Az 1950-es évektől az 1990-es évekig Egerszéken és Csinódon csak alsó tagozat működött az iskolákban. Aki elvégezte a negyedik osztályt, annak papírforma szerint Csíkszentgyörgyön, esetleg Csíkszentmártonban kellett volna kijárnia a felső tagozatos osztályokat. Kevés példa volt arra, hogy csinódi és egerszéki csángó gyerek ötödik osztályban Csíkszentgyörgyön vagy Csíkszentmártonban folytatta volna tanulmányait. Ehelyett az Úz-völgyi szülők általában két lehetőség közül választottak: vagy elküldték valamelyik gyimesi rokonukhoz gyermeküket, hogy ott végezze a
