Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁRSADALMASULÁS
hogy a plébániának volt-e káplánja és a káplán miként viszonyult a havasjárás megpróbáltatásaihoz. 1959 után kialakult az a rend, hogy a csíkszentgyörgyi plébánia valamelyik papja minden hónapban egyszer kiment a havasokba és misézett az egerszéki templomban. Szentháromság vasárnapján a misét Csinódon tartotta, a temetőbeli fedés alatt. 1986-ban, amikor Kis András plébános Csíkszentgyörgyre került és felmérte plébániája helyzetét, Csínodról és Egerszékről a következő helyzetképet rögzítette: „Csinódon és Egerszéken a káplán minden Pünkösd után egy hétig hitoktat, és szentháromság vasárnap tartjuk meg a gyermekek (4-6) első szent áldozatát. Havonta végzünk szentmisét Egerszéken és a nagy ünnepek első napján. Távol vannak a plébániától, szétszórtan élnek. Nehéz őket megközelíteni. 229 Tankó Árpád egerszéki megyebíró a fentebb már hivatkozott számadáskönyvében 230 1967-től az 1980-as évek második feléig dátumszerűen feljegyezte, hogy kasszájába mely napokon folyt be perselypénz. Ezek a dátumok azért fontosak, mert azonosak az egerszéki misézés dátumaival. A perselypénz-bevételek időpontjai alapján megállapítható, hogy például 1968-ban az alábbi napokon volt mise az egerszéki templomban: január 12., február 2., 28., március 24., április 14., május 26., június 23., július 28., augusztus 11., szeptember 8., október 20., november 18., december 25. 1972-ben a következő napokon hallgathattak misét az egerszékiek: január 8., február 6., március 5., április 2., május 7., június 4., július 9., 16., augusztus 6., szeptember 8., október 15., december 3., 25. A fenti számadáskönyvet lapozgatva megfigyelhető, hogy az 1960-as évek végén és az 1970-es évek első felében a kiadási oldalon a leggyakoribb bejegyzés a Fuvardíj nevet viseli. A fuvarok dátumai megegyeznek a bevételi oldalakon feltűntetett perselypénz-bevételi időpontokkal, vagyis az egerszéki misék napjaival. Mindebből világosan kikövetkeztethetjük, amire a népi emlékezet csak nagyon halványan utal, hogy a csíkszentgyörgyi plébániáról kijáró papok szekérfuvarjait az egerszéki templom pénztárjából fizették. A fuvarozásra legtöbbször Berszán Antal, Elek Sándor, Túlit Árpád, András Péter vállalkozott. A fuvarosok között volt csángós nevü, de talán a csángós nevüek is Csíkszentgyörgyön laktak. így csak egyszer kellett kiszekerezniük a havasba és vissza. Egerszéki lakosként kétszer kellett volna megjárniuk az utat. 1967-től 1972-ig minden év kiadásaiban szerepelt egy 350 lejes összeg „a pap évi ellátása" címen. A népi emlékezés is megerősíti, hogy amikor a pap misézni jött Egerszékre, Tankó Árpádnál ebédelt. Néha ott is aludt. CSISZEGYOPI. Hist. Domus. 1986. TÁMSZ. - Tankó József Vajda megőrzésében.
