Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

Az első nagy felújításra 1971-ben került sor. Bádogozták a deszkával burkolt torony tetejét. Külső és belső javításokat, festést végeztek. 1974-ben festették a torony deszkaburkolatát. 1977-ben kályhát vettek a templom melegítésére. 1982-ben 130 db palacserepet, 1983-ban 70 db palacserepet vásároltak. Mindebből gyanítható, hogy 1982-1983-ban cserélték ki a templom zsin­delyfedelét hullámpalára. Ezzel fizikai értelemben használtak, de esztétikai értelemben sokat ártottak a szép természeti környezetbe illeszkedő templom­nak. A hullámpala gazdasági épületekre: raktárakra, istállókra, ólakra való tetőfedő anyag. Már a lakóházak képét is rontja. Mindenképpen méltatlan egy templomhoz. Sajnos, még a XXI. század elején is hullámpala szürkül az egerszéki templom tetején. Remélhetőleg nem örök időkig! 1985-ben oltár vételt, oltár fuvarozást, oltár csinálást jeleznek a száma­dáskönyvi bejegyzések. Valószínűleg ekkor készült el, nagy késéssel, a szembeoltár. Felállításakor bizonyára átalakították az egész apszist. Az 1990-ben lezárult számadáskönyvben már nem eshetett róla szó, de 1992-ben a bérmálás előtt alapos renoválásban részesítették templomukat az egerszékiek. Temetőjüket is új kerítéssel vették körül. 2003-ban magam is tanúja voltam az egerszéki templom teljes felújításának. Kívül-belül festették a falakat, mázolták a nyílászárókat, a karzat fakorlátját, a padokat. Festés előtt a padokat kihordták a templom mellé a szabadba, és ott végezték mázolásukat. A szakipari munkákat csíkszentgyörgyi munkások végezték Nyírő András építőmester irányí­tásával. Rengeteg közmunkát végeztek az egerszéki lakosok. Például a padokra és a karzatrácsra jobbára egerszéki fehérnépek kenték a festéket. A templom négy évtizedes történetét végig jellemezte, hogy a karban­tartási, felújítási munkálatait mindig az egerszéki tanyai lakosság köz­munkája és anyagi áldozatvállalása tette lehetővé. 2003-ban az egerszéki templom nagy felújítása alkalmával a következő egerszéki családfők támogatták pénzzel a renoválás megvalósítását: 1 000 000 lejt adott: Tankó J. József, Csilip József, Koncsag Gergely, Tankó A. András, Tankó Zoltán, Póra Péter, Póra J. János, Tankó Elemér, Tankó J. Imre, Tankó B. József, Bilibók József idős, Bilibók József ifjú, Koncsag László, Tankó Imre Vajda, Tankó Emil, Tankó Róbert, Fodor Imre, Fodor Ernő. 800 000 lejt adott: Csilip Fülöp, Farkas Péter, Farkas Antal, Farkas Gyula, Tankó Károly, Tankó J. János. 500 000 lejt adott: Tankó Bokor Vincéné, Tankó Miklósné, Tankó Jánosné id. Ehhez az összeghez jött még 1 600 000 lej perselypénz, amelyet Póra J. János adott át az építkezés céljaira. Tankó B. József 4 500 000 lejért csillárt vásárolt a templom számára. így a pénzbeli támogatás 25 900 000 lejt tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents