Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

1970-es, 1980-as években a gyürkéi halottakat is lehozták az egerszéki temetőbe. 1956-ban, a közös temetők kijelölésével azonban nem szűnt meg varázsütésre a családi birtokra történő temetkezés. Még az 1970-es évek második felében is előfordult, hogy egy egerszéki asszonyt nem a köztemetőben, hanem kívánságának megfelelően, korábban elhunyt férje mellé a családi sírkertben temetett el a Csíkszentgyörgyről kiérkezett káplán. A XX. század első és középső harmadában a gyászház népének illett szekeret, szánkót küldeni Csíkszentgyörgybe a temetést végző papért. Az egy-két sírból vagy néhány sírból álló családi temetők behálózzák az egész tanyákkal meghintett Úz-völgyi tájat. Általában minden jelentősebb népességű tanya vagy rokoni szálakkal összekapcsolódó tanyaegyüttes hozott létre családi temetőt. Ezeket a családi sírkerteket, bármilyen állapotban vannak, és ha csak egy sírból állnak is, temető néven emlegetik. A családi temetők többféle sorsot értek a XX. század második felében. Bizonyos családok elhanyagolták az ősök sírjait. A sírkeresztek elkorhadtak, kidőltek. A sírhalmokat belepte a gaz, a bozót. A sírokat körülvevő hajdani kerítés, ha egyáltalán volt, kidőlt, tűzifává vált. Az egykori temető helyén kedvükre legelésznek az állatok, vagy nyaranta füvet vág a szénacsinálók kaszája. Az ilyen temetőt a XXI. század elején már csak az idegen kutató kérdezgetésére a legöregebb csángók emlegetik. Példákat bőven sorolhatnék, de talán elég lesz három. A Farkasok hajdani temetője a méhész Farkas János birtokán már nem látható. Helyén kaszáló húzódik. Az Úz-völgyi „főútvonal" mellett Fikó Béla vaskeresztje mögött a gyöpes terület néhány domborulata jelzi, hogy ott valaha temető volt. Farkas Bokor Úz mellyéki háza mögött a hegyoldalban valaha a Tankok egyik ága temetkezett. Birtokuk eladásával temetőjük is elenyészett. A néhány sírós családi temetők másik része a XXI. század elején is látható. Sírjaikat gondozzák. Sírjeleiket időnként megújítják. Ha szükséges, kerítéssel védik a hajdani családtagok végső pihenőhelyét. Hosszadalmas lajstrom kellene, ha fel akarnánk sorolni, hogy melyik csinódi és lesődi tanya kertjében látható családi temető a XXI. század elején. Ezért itt csak példaként említek néhány családi sírkertet. Elsősorban azokat, amelyeket kutatásaim során alaposabban tanulmányoztam. Másrészt azokat, amelyeket a csinódiak és az egerszékiek jól számontartanak, és azonnal emlegetnek, ha a témát szóba hozzuk. A lesődi vén Fodor György életében gyakran mondogatta családtagjainak, hogy ha meghal, temessék a birtokán álló szép nagy, magányos bükkfa alá. így is történt. 1927-ben oda temették. Előzőleg azonban már eltemették ott az egyik fiát, az 1918-ban 16 éves korában tífuszban elhunyt Fodor Pétert. Kerültek a fa alatti földbe különböző kisunokák is. 1948-ban Fodor György mellé temették a családi temetőbe Fodor Fülöpöt, az egyik