Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

1967-ben lelkes fiatal káplánja volt a csíkszentgyörgyi plébániának Berszán Lajos személyében. Húsvét előtt két hétig a havasokban tartózkodott. Fikó Béla házában lakott. Egyik héten Egerszéken, másik héten Csinódon oktatta az ifjúságot. Mind a két helyen gyóntatott. Egerszéken a már létező templomban, Csinódon Fikó Béla „kápolnájában" misézett. Csinódon a „kápolnában" déltől éjfélig tartott a tanyai csángóság gyóntatása. Másnap hajnalban 5 órakor ugyanott misézett. A misén minden csángó megáldozhatott. A XX. század utolsó évtizedeiben gyakorlattá vált, hogy a csíkszentgyörgyi káplánok elsőáldozás előtt két hétre kimentek Csínodra és Egerszékre. A hittan alapjait próbálták megtanítani az iskoláskorú ifjúságnak. Fikó Béla „kápolnája" körülbelül az 1960-as évek végéig működött. Bár „fénykora" az 1950-es évekre esett, az egerszéki templom felépülte után (1958) a csinódi terület tanyáinak szakrális helyeként maradt némi funkciója. Például a csinódi tanyavilág asszonyai összejöttek benne és Fikó Béla vezetésével együtt imádkoztak. Az egyház hivatalos pásztorai természetesen nem egyformán ítélték meg a kápolnát. Némely papok mellőzték. Úgy gondolták, hogy az egerszéki templom az egész Úz-völgyi tanyás terület temploma. Nincs szükség magánházbeli „kápolnára". Fikó Béla némi mellőzöttséget érzett öregedő napjaiban. Viszont kiváló adatközlője lett a népi vallásosság néprajzi kutatóinak.

209 A havasi lakóházakban mondott misék kiváló alkalma volt a január elején végzett házszentelés. Az 1970-es évek előtt közlekedési nehézségek miatt valószínűleg nem volt jellemző, hogy a csíkszentgyörgyi pap minden évben minden havasi csángó házba elment volna a székelyföldi falvakban elmaradhatatlan házszentelést elvégezni. Voltak azonban kísérletek, törekvések arra, hogy a házszentelés öröméből, lelki élményéből a havasi tanyák népe se maradjon ki. A megvalósítás sikere azon is múlott, hogy milyen korú, egészségi állapotú plébános szolgált Csíkszentgyörgyön; volt-e fiatal, lelkes káplánja, aki vállalta a téli havasi tanyajárás gyötrelmeit; milyen idő járt január elején, napsütéses hidegben csillogott a hóval borított táj, vagy hatalmas hóviharok kockáztatták az útra kelők életét stb. Ince Domokos csíkszentgyörgyi főesperes valószínűleg már 1928 táján tartott a havasokban házszentelést, mert az 1918-as születésű Tankó Jakab Fülöpé nagyobbacska gyermekként vidimus volt mellette. A visszaemlékezések szerint a jeles plébános középkorú éveiben külön örömét lelte abban, ha Tankó Fülöp egerszéki házában vendégeskedve néhány napot eltölthetett a téli havasban. Szép lovait szolga hajtotta, aki Tankó Fülöp családjával egy 209 TAKÁCS György 2001. a 13., 43., 50., 101., 103., 155., 199., 204/1., 205. számú szöveg. Fikó Béla idős kori fényképe: 4. olt. a 153. oldalon. - DACZÓ Árpád Lukács 2003. a 8., 55., 81., 84., 105., 114., 116., 157., 160., 172. sz. szöveg.