Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁRSADALMASULÁS
Úgy látszik, a jeles papnak tetszett a mély Kicsi Lobban felépített tanya romantikus fekvése, mert néha több napig is ott szállásolt. Ilyen alkalom volt a házszentelés, amelyet a főesperes a Tankó Fülöp házában mondott misével kapcsolt össze. Ha temetni jött Egerszékre vagy Csínodra, akkor is Tankó Fülöp házában misézett. Az egerszéki templom felépülése (1958) előtti másfél évtizedben az Egerszék pataka völgyében lakó Tankó Árpád Vajda háza adott otthont a viszonylag rendszeres egerszéki misének és a havasba látogató papoknak. A nagy szoba patak felé eső falához tettek egy asztalt, amelyet fehér abrosszal takartak le. Keresztet állítottak rá. A pap abban az időben még háttal állt a népnek misézés közben, azért került az oltárt helyettesítő asztal a fal mellé. A nép állva hallgatta a misét. Jó időben kitették az asztalt a tornácra vagy a ház elé az udvarra, és ott misézett a pap. A nép mindkét esetben az udvaron állt. Az efféle „házi misék" után a résztvevők nem siettek haza. A férfiak és az asszonyok egyaránt hosszasan beszélgettek az őket érintő kérdésekről. A fiataloknak és a gyermekeknek is akadt beszédtémájuk. Ezáltal a Tankó Árpád házánál tartott misék fontos szerepet játszottak a tanyalakók társadalmi kapcsolatainak építésében, a további tanyai önszerveződés előmozdításában. Az egerszéki Kisasszony-napi búcsú valószínűleg régebbi, mint az egerszéki templom (1958). Miként más havasi tanyás területek példájából is látható, valamelyik lelkes pap ötlete alapján, a nép tudomásul vette, hogy neki, a tanyalakónak egy bizonyos nap a búcsúnapja. Visszaemlékezések szerint már az 1940-es évek végén és az 1950-es években is tartottak búcsút az egerszékiek szeptember 8-án. Meghívták ebédre Csínodon, Gyimesben, Kósteleken élő rokonaikat, ismerőseiket. Kisasszony napján, mint búcsúnapon, rendszerint misézett a csíkszentgyörgyi pap Tankó Árpád házában. Ebben az esetben a népi emlékezetet alátámasztják írott adatok is. A csíkszentgyörgyi plébánia 1952-1963 közötti templomi hirdetőkönyvében például efféle hirdetéseket olvashatunk: 1952. szeptember 7. Vasárnap: Holnap Kisboldogasszony. Csak 10 órás szentmise lesz. Másik mise a Csángótelepen. 1951. szeptember 1.: Mához egy hétre Kisboldogasszonyünnepe. Délelőtt 11-kor Eger széken is szentmise lesz. 206 A csinódi területen lakó csángók vallási életének kitartó szervezőjét Fikó Bélának hívták. 1913-ban született Gyimesközéplokon, Boros patakában. 1998-ban halt meg Csínodon. 1933-ban feleségül vette az ugyancsak gyimesközéploki születésű Tankó Erzsébetet, és még abban az esztendőben az Úz vize mellé költözött. Értett a szücsmesterséghez, a csángós bundák, vagyis hímzett bőrmellények varrásához, hímzéséhez. Megrendelésre foglal206 CSISZEGYOPI. Templomi hirdetések könyve. 1952-1956, 1956-1963.
