Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

TÁRSADALMASULÁS Tanyai társadalmi önszerveződés a mindennapi életben Rokonsági hálók, társadalmi kapcsolatok, közlekedés A legtöbb csinódi és egerszéki tanya patakvölgyben épült. A patakok hálózatát rossz minőségű szekérúthálózat követi, amelynek apró elágazásaira fűződnek fel a tanyák. Azok a telepek, amelyek valamilyen ok miatt messze esnek a patakoktól, hegyoldalakon, hegyhátakon, bérceken haladó szekérutakkal közelíthetők meg. A tanyák lakói, ha távolabbi tanya lakóival akarnak találkozni, gyalog is legtöbbször a szekérúton közlekednek. Ha szük a völgy, a közeli szomszédok is legkönnyebben a szekérúton érik el egymást. Ha széles a völgy és a tanyák távolabb szóródhattak a lankás hegyoldalon a pataktól és az úttól, általában gyalogösvények kanyarognak közöttük kaszálókon, legelőkön, kerítéseken át. Ha az egyik „patakból" egy másik „patakba" akart valaki átmenni, körbe, a szekérutakon hosszú lett volna az út. Ezért a két „patak" közti hegyen át gyalogösvények formálódtak a legelőkön, erdőkben. Ha például egy legény az Aklosbérce patakában lakott, de Őrház patakai lányhoz járt guzsalyasba, nem ment körbe a szekérutakon, Csinód központja felé, hanem gyalogösvényeken átvágott a két „patakot" elválasztó magas hegyháton. A szekérutak és a gyalogösvények hálózata kiválóan jelzi, hogy az Uzvölgyi tájon letelepült csángók, bár szétszórt tanyákon éltek, élénk kapcsolatot tartottak egymással. Az asszonyok gyakran átszaladtak a „szomszédba". A fiatalság pedig, ha kellett, ha nem, járt-kelt, mozgásban volt. Következésképp, mindenkit ismert, aki az Uz-völgyi tájon lakott. Otthonosan mozgott a legtávolabbi „patakban" is. Ezért természetesnek számít, hogy például egy Egerszék fejében lakó csángó meglepő tájékozottságról tesz tanúságot a hatalmas távolságra lakó lesődiek épületeiről, családi viszonyairól, gazdálkodásáról. Ebben a figyelemreméltó terepismeretben, „környezetismeretben" a fiatalkori sok járás-kelés mellett valószínűleg nagy szerepe volt és van a házassági és komasági kapcsolatoknak, általában a vérrokonsági és műrokonsági szálaknak, amelyek behálózzák a teljes Uzvölgyi tanyavilágot. A más „patakban", más határrészen lakó rokon, koma meglátogatása felnőtt korban is kiváló alkalom az ismeretszerzésre, a gazdasági, munkaszervezeti kapcsolatok továbbépítésére. A havasokban korán leesik a hó és későn olvad el. Nem számít ritkaságnak az olyan esztendő, amikor 6 hónapig, vagyis fél évig hó borítja a tájat. A hóval borított hegyeken és völgyekben jóval nehezebb, körülményesebb a közlekedés, mint a hómentes hónapokban, de ez a körülmény