Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
idején és talán valamivel előbb is, 12 egy Őrház-nak nevezett faépület állt, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjei tartózkodtak. A hadvédelemmel, határfelügyelettel foglalatoskodó katonák a Lesőd felé eső hegyoldal egyik távoli forrásából, kifúrt közepü, hengeres fa-elemekből összeállított csatornán vezették házukhoz a vizet. Erre emlékeztetnek a Csatornya és a Csatom pataka helynevek. A hajdani őrházat az I. világháború után lebontották, miként a baskai és az aklosi katonai barakkokat, istállókat is. Ahol az Uzba siető Aklosbérce pataka keresztezi az Uz-völgyi utat, az 1940-es években, a „kicsi magyar világban" egy hatalmas rúdon piros-fehérzöld zászló lengedezett. A hajdani országzászló helyét és környékét a csinódi és az egerszéki csángók az ezredfordulón is Zászlója néven emlegetik. Az Alsó-Úz-völgy Az Egerszék szádja és az erdélyi határt jelentő Kőköz vagy Kőkért közötti területet, jobb kifejezés híján, az Alsó-Úz-völgy összefoglaló névvel illetjük. Fontosabb állomásai, tájékozódási pontjai, nyugatról kelet felé haladva: a hajdani csinódi fürésztelep a Baglyod szádjában, Aklos a Bence pataka szádjában, Baska a Baska szádjában, a Tölgyes vagy Tábla pusztája nevezetű széles völgy, a Magyarós-patak a hadikápolnával, Erdély és Moldva történelmi határa a Kőköz-ben. Az Alsó-Úz-völgy elsősorban abban különbözik a Felső-Úz-völgytől, hogy a XX. században nem vált a gyimesi expanzió célpontjává, és nem lett csángó tanyákkal behálózott terület. Az Alsó-Úz-völgyben nem szénatermesztésre és tejgazdaságra alapozott paraszttanyák, hanem fakitermelő, fafeldolgozó ipartelepek, munkásházak, erdészeti létesítmények, határvédő katonai objektumok törték meg a természeti környezet többezer éves uralmát. Jelentősen előrehaladt az erdőpusztítás. A táj havasi legelőin tavasztól őszig a Fiság menti alcsíki falvak, elsősorban Csíkszentmárton, Csíkszentgyörgy és Bánkfalva marhagulyái, juhnyájai legelésztek. Orbán Balázs az Alsó-Úz-völgyet tanulmányozta és ismertette Úz-völgy címén. Kászon felől érkezett a területre. A meg nem nevezett Aklosban, a Bence pataka szádjában érte el az Úz patakot. Miként fentebb már 12 Bár a népi emlékezet az őrházat az első világháborúval hozza kapcsolatba, szükséges megjegyeznünk, hogy a csinódi, egerszéki csángók legelső tanyateremtői jobbára az 1910-es években érkeztek Úzvölgyi lakóhelyükre, következésképp a korábbi időkről kevés személyes tapasztalattal rendelkeztek. Figyelemre méltó ugyanis, hogy az ún. harmadik katonai felvételen, amelynek erdélyi térképalapjai papírforma szerint 1872 és 1884 között készültek, már olvasható az Orház-patak felirat! (HIT. III. kat. felv. 5476/3.)
