Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Tankó Péter. Apjuk hol Egerszék bűtejin, hol Gyimesben tartózkodott. Végül Gyimesben halt meg. Tankó Fülöp és Albert Anna költözésének esztendeje bizonytalan a családi emlékezetben. Bitang gyermekkém született unokájuk, Tankó Jakab Fülöpé, aki a nemzetségről e sorok írójának a legfontosabb adatokat közölte, 1910-1912 tájára datálta áttelepülésüket. Kétségtelen, hogy a nevezett unoka 1918. június 9-én már Egerszék patakában született, mert Albert Jakab néven, ikertestvérével együtt szerepel a csíkszentgyörgyi kereszteltek anyakönyvében, mint a Csikszevúgyöxgy-Egerszék patakában lakó Albert Katalin törvénytelen gyermeke.

180 Elgondolkodtató, hogy Tankó Fülöp egyik leányáról, Tankó Ágnesről, férjhezmenetele idején, 1935-ben azt jegyezték be a csíkszentgyörgyi házasultak anyakönyvébe, hogy Gyimesközéplokon született 1914. december 16-án.

181 Ebből arra következtethetnénk, hogy szülei 1914-ben még Gyimesközéplokon laktak. Következtetésünk azonban nem lenne kellően megalapozott, mert a gyimesi tájhoz ezer szállal, sok rokoni kapcsolattal kötődő Uz-völgyi lakosok körében sokszor előfordult a XX. század első felében, hogy az asszonyok Gyimesben szültek és a gyermekeket Gyimesben keresztelték meg. Különösen így lehetett ez 1914 decemberében, amikor az Uz-völgyi tájon még csak 4-5 család lakott. Albert Anna valószínűleg tudatosan törekedett arra, hogy következő gyermekét ne a téli vadonban, egy zsúfolt kis faházban hozza világra, hanem Gyimesfelsőlokon, rendes lakóházban, rokonok, szomszédok, ismerősök körében. Ezt a törekvést látszik erősíteni az az adat is, hogy Vince fiát a csíkszentgyörgyi plébánia 1967. évi családi kartonjai szerint ugyancsak Gyimesközéplokon szülte meg 1918. április 24-én, pedig akkor már férjével együtt bizonyosan Egerszék patakában lakott. Közelebbi adatok híján tehát fogadjuk el, hogy Tankó Fülöp 1910-1911-1912 táján költözött az Egerszék pataka mellé. Tankó Fülöp az Uz-völgyi tájra költözés előtt eladta Kápolna patakai birtokát. Házát megtartotta. Egy csíkszentgyörgyi gazdától vett a távoli Egerszék pataka mellett, az Egerszék pataka és a Csinód pataka összefolyásától délre, a későbbi egerszéki templom melletti mély völgyben, az ún. Kicsi lok-ban két holdnyi elhanyagolt, kissé bozótos kurálatlan kaszálót. Szabadon járt rajta a víz, mert a széle nem volt megsáncolva. A következő években több szomszédos kaszálót megvett: a csíkszentgyörgyi tanítótól,

182 az ugyancsak csíkszentgyörgyi Pál Istvántól, Szőke Ágostontól. Valamivel távolabb, „az erdők fölött" feküdt a csíkszentgyörgyi Tompos Páltól vett 24 180 CSISZEGYOPI. Kereszteltek Ak. 1911-1944. 1918. 34. sz. 181 CSISZEGYOPI. Házasultak Ak. 1896-1954. 1935. 182 A tanítótól vásárolt föld emlegetése azért figyelemre méltó, mert a XVIII. század végén és a XIX. század elején ezen a tájon feküdt a Polyó Ferenc kántornak átengedett kaszáló. Úgy látszik folyamatossá vált Csinód töve tájékán a mindenkori tanító birtoklása.