Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Szűcs Judit: Csongrád, Alt Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes
SZŰCS Judit Csongrád, Alt Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes Bevezető, a téma kutatásának előzményei 1984 januárjában, a Kalocsa népművészete kiállítás rendezése szünetében a rendezővel, Bárth Jánossal kimentünk a Tiszát megnézni. Ekkor hallottam először az akkori kalocsai múzeumigazgatótól a kanyarokat vető folyóvíz partján kialakult külső, belső földrajzi névpárról.1 A külső és belső neveknek Csongrád településre vonatkozó érvényességét, illetve az ennek bizonyítására szolgáló szóbeli és írott források számbavételét összegző, rövid névtani cikkem 1994-ben jelent meg.1 2 Majd Bárth János a magyar települési hagyományokat összegző munkájában, „Falurészek, városrészek a helynevek tükrében” alcímen a nevezett névpár használatát Szolnok város és a Duna mente a csongrádi példával is említi.3 Csongrád a tájban A valamely szláv nyelve(ke)t ismerő olvasók számára könnyen érthető a településnév „fekete vár” jelentése. A szakszótár szerint „Csongrád ’város Csongrád megyében a Tisza jobb partján’[1075|M 124|-M217:cemigradenses (lat. mn.-i sz.): MonStrig. 1:56].” Szláv szó átvétele. „Csongrád vára körül alakult ki Csongrád (vár)megye: vö.: 1075|^1124|^1217 ...”4 Csongrád földrajzi helyzetéből adódóan, folyók és álló vizek szabdalta kistájként történetének, gazdaságtörténetének, népéletének alapkérdését jelentik az ártéri haszonvételek fajtái és az ártéri gazdálkodás különféle módjai. Kiindulópontként a földrajzi adottságokat, és az azt rögzítő térképeket kell megvizsgálnunk. A tájat az északról délre folyó Tisza keletre és nyugatra patkó alakú kanyarokat vető medre, tőle északkeletre pedig a Körös (a szabályozás után a Hármas-Körös) szintén kanyargó ága határozza meg. A két nagyobb folyóhoz a vízszabályozás előtt kisebb folyók, erek, fokok, tavak, morotvák kapcsolódtak. Jelen vizsgálat a külső, belső névpár és a kapcsolódó földrajzi köznevek, a rét, a nádas, történetileg Csongrád, Alt Csongrád mint civil népesség lakhelye, funkcionálásának ideje, érintőlegesen a mindenkori vár helye, annak változása kérdéseivel foglalkozik. 1 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973. 10. 2 SZŰCS Judit 1994. 248-249. 3 BÁRTH János 1996. 152. 4 KISS Lajos 1980. 166-167. 85
