Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Székelyföldi képeslapok - Zsigmond Győző: A gomba a székely népi gyógyászatban
Amanita spp. A muszkarin nevű hallucinogén elemet tartalmazó légyölő galócából (Amanita muscaria), mely talán a szórnának is alapanyaga hallucinációt előidéző italt készítenek a sámán típusú kultúrákban (amilyen valószínű a magyar is volt egykor). Bódító szerként Szibériában és Észak-Amerikában éltek, élnek vele.10 * Napjainkban az obiugor és a szamojéd sámánok az istenségekkel való kapcsolattartás megteremtéséhez nyersen és szárítva is használják a légyölő galócát.11 A kereszténység felvétele előtt őseink szintén élhettek vele mint a természetfelettivel való kapcsolatteremtés előse- gítőjével.12 Eddigi adataink alapján magyar nyelvterületen egyetlen gombát, a „bolondgomba” légyölő galócát sem használják hallucinogén-ként, révület, bódultság előidézésére. Több helyen viszont légyölőként használatos. Magyar viszonylatban nem tudunk a galóca emberi betegségek gyógyítására való használatáról, sem őstink- túra formájában, sem másként.13 A légyölés is tekinthető gyógyeljárásnak: a különböző kórokat terjesztő legyek irtása számottevő megelőző módszer. Már Clusius említi az 1601-ben megjelent Fungorum in Pannoniis obs. brevis Históriában, hogy a légygombát Frankfurtban árulják légyvesztő gyanánt a parasztasszonyok.14 1684-ben is tudnak Magyarországon a légyölő galócáról, mint légyölésre használt gombáról.15 Napjainkban a magyar nyelvterület majdnem egészén ismeretes, ha nem is használatos már a gyakran épp légygombának nevezett Amanita muscaria tányérba téve (egészben vagy felvagdalva), cukrozva vagy sem, tejjel, vízzel vagy mézzel.16 17 Moldván és a Székelyföldön kívül inkább csak nevében él csak légyölésre való használatának emléke. Csíkban és Háromszéken megkülönböztetnek barna (Amanita pantherina vagy -és- Amanita regalis) és piros (Amanita muscaria) légygombát.'1 Ennek alapján feltételezhető, hogy a párducgalócának is van légyölő hatása. Az sem zárható ki, hogy adatközlőim tulajdonképpen csak király galócát (Amanita regalis) használtak fel légyölésre a légyölőn kívül, ez esetben pontatlan, felületes azonosítás történt. Cantharellus sp. A Cantharellus cibariust, sárga rókagombát májbetegségek gyógyítására ajánlották Aranyosszéken. A várfalvi Jobbágy Miklós szerint májnak kell, hogy használjon, élesebb.18 10 KUTALEK, Ruth 1995. " BALÁZS János 1954. 418-420.; VÉRTES Edit 1978. 382-383. 12 VOIGT Vilmos 1975.; DIÓSZEGI Vilmos 1967.; VÉRTES Edit 1990. 13 ROSENBOHM, Alexandra 1995. 21. 14ISTVÁNFFI Gyula 1900.40. 15 HOFFMANN Gizella 1989.431 (K 1404). 16 A 1-12., 14. 17 A 5-8. 18 KESZEG Vilmos 2000. 506
