Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Székelyföldi képeslapok - Bónis Johanna: Marosvásárhely kézműves társadalma a XV–XVI. sz.-ban
BÓNIS Johanna Marosvásárhely kézműves társadalma a XV-XIX. században Marosvásárhely, a „székely főváros” Aki a Mezőség felől közelíti meg a hajdani Marosszéket, síkság és dombvidék határán éri el a történelmi „Terra Siculorum”, azaz a Székelyföld nyugati kapuját, Marosvásárhelyt. A marosszéki székelyek egykori vásáros helye, amely ma Romániának csaknem földrajzi középpontja, félúton Nagyvárad és Bukarest között, írásos emlékeinkben a 14. században tűnik fel először.1 Neve ekkor Új Székelyvásárhely, vagy csak Székelyvásárhely, latinul Novum Forum Siculorum, vagy csak Forum Siculorum.2 A legújabb kutatások3 csakúgy mint a korábban napvilágot látott várostörténeti irodalom,4 egybehangzóan Marosvásárhelyt tekintik a Székelyföld legjelentősebb városának és, bár úgy tűnik, hogy a 19. század hazai sajtójában előszeretettel használt „Székely főváros” megnevezésnek sem jogi sem adminisztratív alapja nem volt, Marosvásárhely történelme, szerepe a régió gazdasági és kulturális életében, gyakorlatilag már a kezdetektől biztosította a városnak ezt a státust. Várossá fejlődésének lassú folyamata akkor indult meg, amikor a tatárjárás után, a XIII. század második felében, vásáros helye lett a marosszéki székelyeknek. A későbbi székely mezővárosok közül elsőként tűnik fel az oklevelekben, és az 1332-1337. évi pápai tizedsze- dők számadásaiban folyamatosan szerepel mint a legjövedelmezőbb (és feltehetőleg legnépesebb) székelyföldi plébánia.5 Neve magyarul először Nagy Lajos királynak egy 1370. május 10-én kiadott oklevelében jelenik meg, így: „Zekel Wasarhel”6 A székelyföldi települések közül elsőként említik városként 1409. december 10-én „civitate Vásárhely”1 néven, és másfél évszázadon át tartó szívós küzdelem után ' Marosvásárhely első írásos említése még vitatott kérdése a helytörténeti kutatásnak. A korábban általánosan elfogadott véleményt, amely a város első említését az 1300 körüli, illetve azt amely az 1316-os évre tette, újabb kutatói vélemény megkérdőjelezte és Györffy György nyomán — csak az 1323-ból származót fogadja el bizonyítottnak. Erről bővebben: BENKŐ Elek - DEMETER István - SZÉKELY Attila 1997. 11. 2 A város születéséről, nevének eredetéről bővebben: PÁL-ANTAL Sándor 1999. 11. 3 BENKŐ Károly 2001; BÓNIS Johanna 1997; PÁL-ANTAL Sándor 1999,2002; SZABÓ Miklós 1999. 4 ORBÁN Balázs 1868-1873. IV.; DANKANITS Ádám 1967; KELEMEN Lajos 1982. 5 Marosvásárhely befizetései messze meghaladják a jegyzékben szereplő későbbi székelyföldi mezővárosok ekkor fizetett tizedét. Sem Székelyudvarhely (az 1332—1337-es pápai tizedjegyzék alapján), sem a Sepsiszentgyörgy (az 1332-1333-as tizedjegyzék alapján) befizetett összegei nem haladják meg a környék gazdagabb egyházas falvainak összegét: BENKÓ Elek — DEMETER István - SZÉKELY Attila 1997. 11., 15. 6 SzOkl. 1. 75-76. 7 Mezővárosok a Székelyföldön első okleveles említésük sorrendjében: Marosvásárhely 1409. (SzOkl. III. 28); Torja vására (Kézdivásárhely) 1427. (SzOkl. I. 122-124); Keresztúr városa 1459. (SzOkl I. 178-180); Sepsiszentgyörgy 1461. (SzOkl. 1. 190-191); Székelyudvarhely 1485. (SzOkl. III. 108-109); Nyárádszereda 1493. (SzOkl. VIII. 155-156); Felvinc 1538. (SzOkl. II. 52-54); Csíkszereda 1558. 477
