Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Kétvízközi homokszemek - Solymos Ede: Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából

(Egy nap múlva ugyanez az adatközlő már így mondta el a történetet): 1780 körül jöttek fel ide, a Duna mellett laktak, halászattal foglalkoztak a férfi­ak. Valami uradalom volt itt nem messze1, papi birtok volt, a népeket már évekkel előbb a hegyre akarta telepíteni. De sem a Csanádiak, sem a mieink nem akarták ott hagyni. Az uradalom összes embereit összeszedték a karhatalommal együtt, s a férfiakat kihajtották ide a hegyre, a Csanádiakkal pedig felgyújtanák a házakat. A tüzeket észrevették, szaladtak haza, de késő volt. A Csanádiak után mentek, de az erő is oda ment, verekedni nem tudtak, bosszúból felgyújtották a Csanádi házakat. Ott nem engedtek több házat építeni. Aztán osztottak földet, 70 család jött fel. Minden­kinek kiadták, hogy ahol akar, foglaljon annyi területet, amennyit meg bír munkálni. Sok volt a dombhát közbe, senkinek sem kellett. Jött egy rendelet, hogy a művelet­len talajok elsősorban az államkincstár tulajdona lesz, az pedig elajándékozta az érseknek. A papok, hogy ne legye széjjel a földjük, mert nem tudták megművelni, a legjobb talajokat kisajátították, úgy lett az az érsekuradalomé. Ide le sem akart senki menni, mert rét volt meg nádas. (András István 30 éves, Sükösd, 1958. Adattár: 99- 69.) A falu kisorosz eredetű, a föld elnevezések is oroszok. Sok a -vies nevű, de az szláv, meg sok magyarosított. Sirokapolya = széles mező, Vucinapolya = húzd ki a mezőre, Karasovica = nagyon jó föld. „Sükösdi muszka, szentistváni virgonc, Csanádi bunkók?', mert a legtöbb a református Csanádon. így csúfolták egymást. Bújdosó János azért lett Bujdosó, mert mikor még Osüközdön laktak, két gyerek jött valahonnan. Az elöljáróság kérdezte, kicsodák, azt mondták, bujdosók. így az egyi­ket beírták Bujdosónak, a másikat Lógónak. A Rádicsokat is kérdeztem a származásukról, ők horvátországi Rádicsok. A Rádics bán, akit megöltek, az összes fellelhető Rádicsra hagyta volna a birtokát. Kemya apja is horvát, nem is tudott magyarul. Azelőtt csak legeltetni jártak ide föl a mostani falu helyére, de ott lent — Ósüküsdön — állandóan felvetette őket a víz, azért jöttek ide. A községháza téglák­ból volt építve, tán 10 éve, hogy szétszedték a falát, még lakható volt. Az iskola közelében volt. Volt itt egy öreg, Balog bácsi, annál volt az ósüközdi templom sek­restyéjének a szekrénye. Csanád is a Dunaparton volt, illetve ahol a Duna most folyik. Izsér község volt, azt fölköltöztették, helyén ásták a Dunát. (Galambos István 65 éves, lakatos, Sükösd, 1958. Adattár: 99-69.) 1710-20 között arra lent, ahol most a kápolna van1 2 még susnyás rész volt. A Duna szélén volt a község, ott volt az erdész is. Volt egy Anna nevű lánya. A Hegy­re3 egy út vezetett ki. Az anyja elküldte a kislányt, hogy hívja haza az apját ebédelni. Az egyik bokorban szép virágokat látott, mögé ment szedni. Az apa látta, hogy mo­zog valami, odalőtt, a kislányt találta el, mikor odament, már meghalt. Az egész 1 A kalocsai érseki uradalom. 2 A falu déli szélétől nyugatra a Duna felé. 3 Ahol ma a falu van. 464

Next

/
Thumbnails
Contents