Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Bereznai Zsuzsanna: Ongriets, Umgriets, Amgrias… Édes tészták, sütemények és egyéb édességek az alvöldi sváboknál (XX. század)
tettek, tejet, cukrot, kevés sót, élesztőt, majd jól kikavarták, kelés után kiszaggatták és forró zsírban háromlábú, nyeles öntöttvas edényben kisütötték. Ha nem volt elég tojás a háznál, az is előfordult, hogy csak egy tojást tettek bele, de akkor túlságosan knöcsis, túl lágy lett a tészta, sütés után nem volt rugalmas. Újabban csak a tojás sárgáját teszik bele, a fehérjét nem, mert így kapnak elég rugalmas tésztát.19 Forgácsfánk vagy csöröge fánk Míg a szalagos fánkot vagy bécsi fánkot a magyarok jellegzetes német ételnek tartják, addig a csöröge fánkot magyar specialitásnak tekintik. De igen népszerű volt a csöröge fánk is a magyarországi svábok körében, s talán még gyakrabban is készítették, hiszen nagyon hamar elkészült. így váratlan vendégek fogadására is igen alkalmas.20 A hajósi svábok ennek a sült tésztának is tudtak egy kis helyi jelleget kölcsönözni, melynek egyik változatában bort is adtak hozzá. A csöröge fánk neve itt diarri Kiachla (’száraz fánk’), melyet számos változatban ismernek egy-egy családon belül is. 1. változat (anyám-féle): a lisztet megsózta, beletette a tojássárgákat, egy kis tejet és egy kis zsírt. Lágy tésztát kell kapni. A jól összedolgozott tésztát vékonyra kinyújtotta, de ma annál vékonyabbra nyújtják. Derelyemetélővel rombusz alakúra feldarabolták, hosszában csíkokat vágtak bele, majd forró zsírban kisütötték. 2. változat (régies, anyósom-féle): tejfölt tett bele, tojássárgáját, sót, s annyi lisztet, amennyit felvett. Téglalap alakú darabokat szabtak ki a tésztából, hosszában becsíkozták és a csíkokat egymáson áthúzogatták, így sütéskor a tészta összeugrott. 3. változat: tejfölt tettek bele régiesen és egy kis pálinkát. 4. változat (boros csöröge): 6 tojás sárgáját, 1 dl fehér vagy vörös bort jól ösz- szekevemek, tesznek hozzá annyi lisztet, amennyit fölvesz. Jól össze kell dolgozni, nagyon puha tésztát kell csinálni. A kés élének megfelelő vékonyságúra, azaz leheletvékonyra kell kinyújtani. A tésztadarabokat óvatosan kell beletenni a forró zsírba, majd fontos, hogy le kell nyomni villával. Ez igen könnyű tészta lesz, mint a pattogatott kukorica, bárki eheti. A szomszédos Nemesnádudvaron is igen kedvelik a kretla Kihl elnevezésű csöröge fánkot. Egy dupla marék liszthez tesznek egy kis sót, egy loccsantás pálinkát, egy egész tojást és 3 tojás sárgáját. Ha kemény a tészta, egy kis vizet öntenek bele. Ebből a mennyiségből egy levél tészta lesz. A tésztát először meleg edényben össze kell dolgozni, vékonyra kinyújtani úgy, hogy közben újból és újból feltekerjük a nyújtófára és úgy húzzuk ki egymás után többször is a tésztát, míg kb. fél cm vékony lesz. Derelyemetélővel 10x10 cm-s négyzetekre vágjuk, a belsejét becsíkozzuk, a csíkokat egymáson keresztülhajtjuk. Bő olajban kell kisütni, fahéjas cukorral szokták megszórni. Fortélyok: A pálinkától lesz szép hólyagos. A tésztába nem szabad cukrot tenni, mert odaég és barna lesz. Sok tojásfehérjét nem szabad beletenni, mert akkor kemény lesz a tészta. Amikor kinyújtottuk a tésztát, a nyújtódeszkáról és a tésztáról libatollal le kell söpörni a lisztet, mert különben a tészta sütéskor barna 19 VAJDA Mária 1981. 342. 20 Baranya megyében Hobelspäne a neve. (WILD Katalin 1992. 71.) A rátkai sváboknál Kijjhli a neve. (BENCSIK János 1991. 137.) 434
